Sok olyan buszvezetőről hallottam, akiket azért rúgtak ki, mert rendszeresen piáltak. Ezek a sofőrök jórészt most a VT-Transmannál, vagy a Nógrád Volánnál dolgoznak. Miért nem szondáztatnak sűrűbben?
Vasárnap, 2008. július 13-án este fél háromnegyed nyolc környékén Kelenföldön (igényes MÁV szerelvényről leszállva) szerettem volna BKV menetjegyet vásárolni, melyre nem volt lehetőségem. A pénztár zárva, az automata elromlott. “Itt ez van. A metró építés miatt tiszta szar az egész környék hónapok óta!” – kiáltotta utánam egy arra járó.
Egy sofőrnek látszó ember éppen a melegedő/pihenő épületből rontott ki, egy nyitott Soproni (nem alkoholmentes) sörrel a kezében. Kedvesen érdeklődtem, hol tudok jegyet venni, fel kell szállnom a 173-as buszra! Valamit odadörmögött és már szállt is be a buszba (!), ő volt a sofőr. (én meg azt hittem végzett, hiszen sör….)
Csepereg az eső, rohanok a megállóba ott a buszom, meg a sörös sofőrőm. Még egyszer megyek, ostromlom a sofőrt – mert ismerem és félem a BKV ellenőröket – hogy utazzak jegy nélkül? “Már az előbb is engem kérdezgetett, nincs jegy, hát nem érti meg?!” – hangzott ideges válasza. “Elnézést kérek, de az ellenőr is ezt fogja tőlem kérdezni…” – mondtam.
Nincs jegyem, sebaj utazunk. Hergelem magam, már készülök, mit mondok majd, ha jön az ellenőr. Az egész jegy történetet a nyakába varrom, nincs igazuk, nem fizetek, stb. Közben a megállókban fogy a sör, busz-sofőr bácsi rendületlen fogyasztja.
Meleg van, iszonyat páratartalom, csepereg az eső, nyilván őt nem szondáztatja meg a járőr kollega. Megy a busz, siet nagyon, nincs mese, meleg van. Átmegyünk már piroson, még sárgán, dudálunk, fékezünk nagyot, ha kell.
Vasárnap este félig-telt busz a 173-as járat, és szerintem veszélyes volt. Nyolc óra körül szálltam le a Bosnyákon. Féltem. Sört nem ihatok ha vezetek, én sem.
(Most olvasom, hogy vasárnap éjjel a 173-as busz az Etele téren összeütközött egy Neoplan típusú magánbusszal. Csak remélem, hogy az én alkoholos busz-sofőröm akkor már otthon kortyolgatta)
