Kedves BKV-figyelő!
Ma (V. 29.) történt az a megdöbbentő eset, ami jól mutatja a BKV-dolgozók egyre közönyösebb és bunkóbb hozzáállását a drága bérletet megvásárló utasokhoz.
Az Árpád-híd felől utaztam metróval a Deák tér irányába. A Lehel térnél egy idős hölgy próbált mankóval felszállni a metró kocsiba, de sajnos lassú mozgásának következtében nem sikerült ezt időben megtenni, ezért a záródó ajtók rácsapódtak.
A néni az ütéstől elesett, a fejét beverte a márványba, és szinte magatehetetlenül terült el a gumiperonon. Az ajtók ettől ki is nyíltak, mire többen odaszaladtunk, hogy segíthessünk az idős hölgynek. A metró közben állt, és valahol azt vártam, hogy jön majd a metrószerelvény vezetője, és kötelességből illetve emberiességből megkérdi ő is, hogy megsérült-e súlyosan, és hogy segíthet-e valamiben?
De nem ez történt. Kb. fél perc dilemma után az ajtók záródtak, majd a szerelvény megindult úgy, hogy a fekvő hölgy és még vagy három ember a peronon tartózkodott.
Ha jól tudom, ilyenkor a vezetőnek kötelessége volna a segítségnyújtás, de ha ez derogál is esetleg neki, addig tilos elindulnia, amíg tartózkodnak a peronon. Pláne, ha többen is, köztük egy félig eszméletlen néni. Ez minimum életveszélynek tett ki bennünket a felelőtlen és gondatlan vezető.
A szerelvény számát a döbbenettől sajnos nem tudtam felírni, de az egyik fiatalember – aki szintén ott segédkezett – elmondta, hogy pontosan 9.46-kor indult el Kőbánya-Kispest irányába.
Nagyon remélem, hogy ezt a barbár, tahó metróvezetőt elbocsátják az állásából, s legközelebb nem az én nagymamámat, vagy a terhes nővéremet hagyja cserben és teszi ki ekkora veszélynek.
Üdv,
Nóra
