Korrupt, de barátságos ellenőr

Sziasztok!

Igaz, hogy nem vagyok rendszeres olvasója a blognak, de azért időről-időre benézek, hogy szaftos spotokat olvasgassak. Ahogy elnézem, itt mindenki testületileg utálja az ellenőröket, éppen ezért most egy felemás történettel szeretnék kedveskedni.

Felemás, mert annak ellenére, hogy blicceltem, elkaptak és fizettem, ha nem is boldogan, de derűsen hagytam el a helyszínt. Történt ugyanis, hogy 2008 januárjában hazafelé igyekeztem a 40-es busszal Budaörsre. Se jegyem, se bérletem nem volt, mivel robogóval vagy biciklivel szoktam közlekedni. 3 műszakban dolgozom és épp egy éjszakás blokk után voltam, tehát a buszra nagyjából 7:20 körül szálltam fel a Sasadi útnál. A közig. határig semmi probléma nem volt. Állva ugyan, de a legnagyobb nyugalomban bóbiskoltam leghátul, mígnem arra keltem, hogy valaki a vállamat kocogtatja. Amikor magamhoz tértem egy igen termetes ellenőrrel néztem farkasszemet. Hadd írjam le pontosan a köztünk lezajlott beszélgetést, jómagamat “U” mint utas, a másik felet pedig “E” mint ellenőr betűvel jelezve:

E: Jóreggelt kívánok, menetjegyet, bérletet kérném ellenőrzésre. (kamu kotorászás, de mivel félálomban voltam, láthatta, hogy olyan rohadtul nem érdekel a dolog, még ahhoz is álmos voltam, hogy remegni kezdjek mint a nyárfalevél) U: Hát az sajnos nincs. Mennyi a helyszíni bírság? E: 6000 forint. U: (fintorogva) Jaj baszki, akkor inkább otthon hagytam. E: Egy személyi igazolványt kérnék. (odaadom az igazolványt + lakcímkártyát, arcomon még mindig az álmosság és a “szarokbelebeszoptam” kifejezés, E elkezdi kitölteni a kis űrlapját, aztán megáll a kezében a toll és rám pillant) E: Biztos van érvényes bérleted? Ugye tudod, hogy már nem lehet utólag vásároltat bemutatni? Csak az előre megváltottat fogadják el. (itt egy picit elkezdtem idegeskedni, mert hirtelen nem tudtam, hogy a bánatba fogok korábban megváltott bérletet szerezni, de még mindig nem remegtem, mert lassan ébredő típus vagyok) U: Ja ja…van érvényes otthon… (E tovább írja a fecnit, majd hirtelen ismét abbahagyja a firkálást, lopva körbepislant, majd megkérdezi:) E: Figyelj csak! Tudsz venni egy vonaljegyet? U: (felcsillanó szemmel) Naná! E: Ezerötszáz forint lenne. U: (turkálok ezerrel, most már nem kamuból, elő is kaparok egy ezrest meg 2 db kétszázast) Ennyi van csak…  E: (fecni összetép, odaad nekem) Köszi szépen, jó utat! U: Neked is, király vagy!

Lehet szindi az ellenőrt, hogy korrupt köcsög, lehet szidni engem is, hogy blicceltem, de szerintem senkinek sincs igaza…vagy mindenkinek igaza van. Szanaszét szopathatott volna, hiszen az elején kifejezetten tahó módon reagáltam arra, hogy fel mert ébreszteni. Ezúton üzenem, a többi ellenőrnek, hogy egy kis empátiával csodákat lehet művelni. Nem arra akarom buzdítani őket, hogy zsebre dolgozzanak, bár ha ilyen formában teszik, akkor egy percig sem habozok kicsengetni az 1500 forintos “alternatív helyszíni bírságot”.

Boylepke