Van itt egy eset. A munkatársammal késésben voltunk tegnap (március 8-án, szombaton reggel fél tíz körül), ezért elhatároztuk, hogy a munkába menet is megbeszéléssel töltjük az utat. Élénken társalogva léptünk be a metróvégállomásra a Moszkva téren. Közben jeleztem neki, hogy elugrom a géphez, mert szakaszjegyet akarok venni, a bérletem előző nap lejárt. Közben végig beszélgettünk, nagyon siettünk ugyanis, tízre mentünk egy főpróbára.
A jegyautomatákban most új program van, már fel vannak készítve papírpénzre meg talán bankkártyára is, noha ezek a valóságban még nem használhatóak. Viszont a kis érintőképernyőn sokkal bonyolultabb kombinációt kell beütni, hogy jegyet kapjunk, beszélgetés közben én elvesztettem a fonalat, csak dobáltam be a százasokat, de mindig kiesett alul. Mire rájöttem, mi a baj, odalépett egy bomberdzsekis, igazolványos úr, udvariasan megkérdezte, segíthet-e. Mondtam, hogy semmi gond, rossz gombot nyomtam, de már rájöttem. Azt mondja ő, semmi gond, adjam csak oda a pénzt, ő ad egy jegyet, már ott is volt a kezében.
Na jó, siettünk, meg tényleg meg kellett még beszélnünk száz dolgot, hát elindultunk mögötte, ő határozottan a géphez ment, bedugta nekünk a jegyet, jó utat kívánt, mi örültünk az udvarias, gyors intézkedésnek, és mentünk lefele. A jegy ott volt a kezemben az egész út alatt, el sem tettem, míg a Deákon nem kérték a kijáratnál.
Odaadtam, mire az ellenőr: ez nem jó, adjak másikat. Hápogtam, hiszen ki se engedtem a kezemből, mióta a kollegájától megvettem a Moszkván. Hol vettem. Mondom, a mozgólépcső tetején. Mire ő: AZ NEKI NEM KOLLEGÁJA. AZ EGY BIZTONSÁGI ŐR. Mondom, hát én ezt nem tudom, de a jegyet tőle kaptam, ő is lyukasztotta ki. Mire az ellenőr fanyar mosollyal megmutatja nekem a jegyet közelről – látszik rajta a második pecsét! MAGUKAT AKKOR LEHÚZTÁK.
Hát így. A Moszkván a lejáratnál álló biztonsági őr eladott nekem némi kézügyességgel egy már lyukasztott jegyet. A kettesmetró-kijárati ellenőr azt mondta, nyugodtan tegyek panaszt, és nem büntetett meg. A felszíni kijáratnál álló ellenőrnő pedig, szintén a Deákon, már ki is nevetett – hogy mik vannak, azt kacagta, de ő is kiengedett.
Hát így vigyázzatok.
Déltenger
