Múzeumok éjszakája BKV módra

Sziasztok figyelők!

Újabb bkv-s érdekességet gyűjtöttem! A Múzeumok éjszakája nevű kiváló rendezvény kevésbé kiváló programfüzete mindjárt az első oldalon közli, hogy a múzeumok közötti közlekedést a BKV speciális múzeumjáratai hivatottak ellátni. Siettem a barátaimmal találkozni, így naivan úgy döntöttem: caplatás helyett vigyen fel inkább a tíz percenként induló busz a Deákról a Várba, úgyis ingyen lehet rajta utazni a múzeumos belépővel (nem mintha nem lenne bérletem). Este háromnegyed tizenegy körül a megállóban iszonyatos volt a tömeg. Mikor beállt egy busz (kis nyomoronc persze, véletlen se csuklós), és továbbindult heringszerűen nyomorgó emberekkel, még kb. kétszer annyian maradtak a megállóban is.

Ennek a BKV is tudatában lehetett, mert állt a megálló előtt egy ember “forgalmi zavarelhárítás” vagy hasonló feliratú fontosembermellényben. Folyamatosan cigizett, és időnként írt valamit egy papírra. Az emberben felmerül a kérdés, hogy miért nem indítanak ilyenkor több buszt (itt még a tíz perc is inkább negyedóra volt). Hiszen előre lehet számolni ilyen rendezvénynél a hatalmas forgalommal, direkt erre kitalált járatokról van szó! Ha nem számolnak vele, az eleve kapitális hiba – Hiller atyánk beköszöntője szerint 200.000+ látogató volt tavaly, amit idén a várakozásoknak megfelelően sikerült megdönteni. De még akkor is lehetne igazodni a helyzethez – nem hiszem, hogy tizenegy körül kezdtek el osztódással szaporodni az utasok. Már éppen kérdőre akartam vonni az úriembert, amikor egy utastársam megelőzött ebben, és teljesen korrekt hangnemben nekiszegezte a kérdést: miért nem indítanak pl. csuklós buszokat? A válasz elolvasása előtt tessék a biztonsági öveket becsatolni! Fontossága teljes tudatában és az ehhez passzoló hangnemben emberünk kioktatta a kérdezőt, hogy csak egyetlen probléma van: mégpedig az, hogy a tisztelt utastársaink (itt gúnyt foganatosított) egy megállóval előbb szállnak fel a buszra (ott, ahol a másik irányból jövőknek kéne leszállni).

Ezért aztán ide már tömve érkezik a busz. Ugye mindenkinek sikerül követni a BKV-s logikát: ha az előző megállónál renitenskedő embertömeg kegyeskedne a tőle minimálisan elvárható módon a mi megállónkban felszállni, akkor varázsütésre háromszorosára nőne a busz kapacitása, és rögtön fölférne mindenki. (Azzal most ne foglalkozzunk, hogy azok az emberek miért mentek át a másik megállóba.) Lehet, hogy a jóember azért úszta meg a népharagot, mert aki fültanúja volt az érvelésének, az még az állát keresgélte a földön – vagy ennyire megszoktuk, hogy pár cégnél az idiotizmusban mindig van lejjebb. Akárhogy is, megússzák szárazon ezt a fajta PR-t. Barátaim beszámolói szerint egyébként a BKV hasonlóan jól teljesített egyéb frontokon, így például a földalattinál is. Természetesen a következő buszon is hasonló volt a helyzet, följutás után moccanni nem lehetett, a közbenső megállóknál egyetlen ember sem tudott felszállni. Mindenhol, így a Dísz téren is további tömegek vártak. Az út a várakozással együtt kb. háromszor annyi ideig tartott és ötször jobban kifárasztott, mintha gyalog mentem volna (ma is tanultam valamit :).

Egy lány mellettem mondta a barátainak, hogy elhagyta valahol a múzeumi belépőjét (egy kis négyzet alakú, ruhára felragasztandó matricát), pedig felszállásnál még megvolt. A levegős-mozgásteres katarzist hozó leszállás után pár perccel vettem csak észre, hogy rám ragadt át… :) Azért az ember elgondolkodik az ilyen eseteknél. Emberünk tényleg ennyire hülye volt? Vagy csak az utasokat akarta hülyére venni? Utóbbi esetben ez a hivatalos álláspont, vagy a lehengerlő érvelés az ő kreativitását dícséri? A BKV tényleg ennyire hülyén tervez/ennyire képtelen alkalmazkodni a helyzethez? Vagy csak rájött, hogy több járművet indítani több pénzbe kerül, ellenben plusz bevételt nem hoz, mármint ahhoz képest, amit gondolom eleve kaptak a járatok üzembe állításáért? Akkor meg, ugye, majd megy taxival, aki siet, vagy nem szeret úgy utazni, hogy a testsúlya nagyobb részét félórán át az egyik lába viseli, kezével ortopéd

Tarzan módjára csimpaszkodik egy kapaszkodón, eközben pedig nem egészen őszinte tudományos lelkesedéssel a saját mellkasán kénytelen megfigyelni, hogyan rezonál beszéd közben a hozzá tapadó fiatalember korrektül karbantartott, ám sajnos kiábrándítóan izzadtságszagú felsőteste.

Külön pirospont a sofőrnek, aki a gyakorlatilag nulla forgalom dacára is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy minden egyes kanyar, illetve indulás/megállás alkalmával még szorosabbra fűzzük a viszonyt utastársainkkal ebben a mai elidegenedett társadalomban. :)

up