„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, Budapest, abban egy utca, a Nagyfuvaros utca, és ebben az utcában lakott szoba-konyhás lakásban testvéreivel és a szüleivel egy kisfiú. Egy szép napon ez a kisfiú találkozott egy kínai gyöngyárussal – mert akkor még ilyenek is voltak Budapesten-, akitől megtanult egy bűvészmutatványt (dunai kavicsokkal – a szerk.).
Másnap épp ezt mutatta be barátainak a Mátyás téren, amikor egy arra sétáló elegáns úr felfigyelt az ügyes kis kezekre. Ezt az urat Ódry Zuárdnak hívták, kegyelmes úrnak szólították, amúgy amatőr bűvész volt és a híres színész, Ódry Árpád bátyja.
Ódry Zuárd, aki akkor a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke is volt kezdte el tanítani a kisfiút, aki Rodolfó néven vált világhírűvé. Évekig csak az alapokat oktatta, nem engedte tovább. Rodolfó így beszélt tanulóéveiről: „Amikor az ábécét megtanultam, akkor a legbonyolultabb fogásokat is megértettem, és meg tudtam csinálni.”
Egy jelenet Rodolfó trükkjeivel:
A fenti pár sor Gálvölgyi Jánosnak, Rodolfó vejének visszaemlékezése a nagy bűvész/művész indíttatásáról. Ódry nevezte el Rodolfo Grossónak Gross Rezsőt 1929-ben (a művész 1945-ben magyarosította nevét Gácsra). Éppen zsidó származása miatt gondolta úgy Ódry, hogy egy-egy fellépés alkalmával bajba kerülhetne ezzel a névvel.
Először nem vették fel a Magyar Amatőr Mágusok Egyesületébe, ezért artistának állt, három nappal később a Royal Orfeumban vizgsázott. Populáris és reklámszagú trükkökkel próbált érvényesülni, és ez sikerült is: levágott ujjak, pengeevés, tárgyak ellopása révén lett elismert, így a pesti mulatókba folyamatosan hívták. A Moulin Rouge-ban együtt dolgozott a két Latabárral, Feleki Kamillal, Alfonzóval.
1939-ben önálló revücsapatot hozott létre, előadásaival a bolgár és görög túrák után bejárta az egész Balként. Szerződést kaptak Törökországban, turnéztak Egyiptomban. A szakmát tanította az Artista Akadémián, majd az Állami Artistaképző Intézetben, és könyvet is írt „Vigyázat! Csalok!” címmel. Feleségével, Nádor Olgával példamutató házaséletet élt.
És egy másik jelenetsor:
A háború után inkább a Délvidéken lépett fel, sokszor elkísérte fellépéseire Karády Katalint. 1956 után nyugaton, Londonban, Lausanne-ban, Párizsban és Berlinben lépett fel, de Zürichben például több mint 50 alkalommal járt.
Sokat segített a Fővárosi Nagycirkusz helyreállításában. 1962-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat alkalmazásában állt. A televízió sokszor sugározta mutatványait.
5000 mutatványt és kombinációt ismert, ebből 1000-et színpadképesen. „Az a művész, aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.” – vallotta. Még hetvenévesen is a tükör előtt gyakorolt: utolsó fellépése 1986. január 13-n volt a Mikroszkóp Színpadon.
1987. január 25-én hunyt el Budapesten. Rodolfó életéről Árpa Attila szeretne filmet készíteni – derült ki 2010 őszén.
AJÁNLOTT LINKEK:
Rodolfó élete (wikipedia.hu)
Rodolfó életpályája (blogamia.blogter.hu)
Film a bűvész életéről? (origo.hu)
