A Pest Megyei Hírhatár számolt be arról, hogy a határon túlról rendszeresen érkeznek hozzánk az ukrán időskorúak, hogy felvegyék az ottani három-négyszeresére rúgó magyar nyugdíjat. Megemlítik, Ukrajnában egy család vígan megél a 95 ezer forintos átlag magyar nyugdíjból.
De hogyan is van ez? Milyen esetben kaphatnak nálunk nyugdíjat az ukrán, vagy más posztszovjet állampolgárok? A kulcs egy 1962-es megállapodás alapján született rendelet, melynek értelmezése megtalálható az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján is. A jogszabály szerint akkor jár a nyugdíj, ha az érintett, a valamikori Szovjetunióban élő személynek most Magyarországon van az állandó lakhelye. Fordítva is működik a dolog, tehát ha például egy magyar állampolgár Ukrajnába települt, akkor számára az ukránoknak kell nyugdíjat folyósítaniuk.
Arról a tényről egyébként, hogy bejelentett állandó magyarországi lakhely kell a magyar nyugdíjhoz, nem tesz említést a cikk. Azt írják, hogy a jó magyar nyugdíj garantáltan jár a határon túliaknak. Amit úgy lehet értelmezni, hogy bárkinek. Pedig a félévszázados rendeletben egyértelműen állandó lakhelyhelytől teszik függővé, hogy melyik országnak kell folyósítania a nyugdíjat, vagy más szociális, például egészségügyi ellátást. (A cikk ezzel szemben azt írja, hogy mind a 46,5 millió ukrán lakos jogosult az ingyenes magyar egészségügyi ellátásra. Ez ügyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól ígértek megerősítést, vagy cáfolatot.)
Viszont ha igaz, hogy az ukránok átjárnak a nyugdíjakért, akkor e mögött valószínűleg csalás lehet. Akik „átjárnak”, nem itt élnek. Vagyis feltehetőleg csak falból jelentkeztek be Magyarországra, állandó lakcímre, a magasabb nyugdíjért. Megkérdeztük az ONYF-et, hogy ilyen esetben ellenőrzik-e, a nyugdíjas valóban Magyarországon lakik-e, vagy elég, ha van magyar bejelentett lakcíme. Válasz még nem érkezett.
A kamu bejelentett lakcímekről nem, de más általuk feltételezett visszaélésről viszont beszámol az újság. Azt írják, hogy hamisítványnak tűnő papírokkal igazolnak magas nyugdíjjogosultságot az ukránok. S hogy a magyar ügyintézők nem jogosultak az igazolások ellenőrzésére. Erre is rákérdeztünk az ONYF-nél. Leginkább azonban arra voltunk kíváncsiak, hány ukrán (vagy más volt Szovjetuniós állampolgár) kap ma magyar nyugdíjat, átlagosan milyen összegben, s hogy növekedett-e számuk az utóbbi években. (A portál egy másik cikkében ugyanis azt is írja, hogy mostanában a korábbinál jóval több ukrán kap magyar nyugdíjat.) Amint megérkeznek az ígért válaszok, közöljük azokat.
A törvény szövegéből egyébként az derül ki, hogy ha ezt az 50 éves egyezséget felbontanák, a nyugdíjakat akkor is tovább kell fizetni azoknak, akik már jogosultságot szereztek.
