Szociális katasztrófát okozhat, ha a kormányzat bevezeti a banki tranzakciós adót – mondta Scheiring Gábor képviselő. Az LMP gazdasági kabinetjének a vezetője úgy becsülte, hogy az adófajta átutalásonként közel 430 forintjába kerülne az embereknek. A banki átutalások számából és a kormányzat által beszedni kívánt összegből számolták ki ezt az összeget, amit egy nagyon hozzávetőleges becslésnek nevezett, hozzátéve, hogy a kabinet által készített tanulmányt nem ismerik, az általuk becsült összeg így változhat. Az új adót az emberekkel fizettetnék meg a bankok, és a kormány egy „újabb sarccal kívánja (…) befoltozni az a lyukat, amit az egykulcsos adó vert a költségvetésen”.
A spekulatív átutalások megadóztatását szorgalmazná Scheiring Gábor, amiből a számításaik szerint évi 130 milliárd forint folyhatna be a büdzsébe – mondta a Hír24-nek. Ez egy európai szintű tranzakciós adó lenne, amely a bankok és a magánszemélyek közti viszonylatot nem érinti, viszont a részvény- és kötvénykereskedelmet igen. Ezen túl az állami bevételek növelése érdekében az szja-rendszerhez is hozzá lehetne nyúlni, és az állami kiadási oldalon is lehetne találni olyan tételeket, ahol le lehetne faragni a költségekből. A politikus példaként a pazarló adókedvezményeket, illetve a közösségi közlekedés párhuzamosságainak megszüntetését említette lapunknak.
Még nincs döntés
A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel. A tranzakciós adóról még nem kezdődtek meg az egyeztetések a Magyar Bankszövetséggel sem, amely azonban már várja a kormányzati megkeresést. Kovács Levente főtitkár közölte: a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása alapján minden, a bankokra vonatkozó adóváltoztatást szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük. A tranzakciós adó esetleges bevezetése kapcsán a bankszektor természetes alapfeltételnek tekinti, hogy minden most létező bankadót azonnal kivezessenek – mondta a Napi Gazdaságnak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban megígérte: jövőre megfelezi a pénzügyi szektorra kivetett adót. Ebből most éves szinten 180 milliárd forint bevétele van az államnak (a 2012-es évben mintegy 120 milliárd forintot fizetnek majd a hazai nagybankok és leányvállalataik). A Népszava szerint más néven, de ugyanattól a szektortól szedné be a kieső forintokat a kormány. Nem valószínű, hogy az állam lemondana pont a bankok egymás közötti műveleteinek megadóztatásáról, emiatt számottevően drágulhatnak a banki tranzakciós díjak. A Hír24 korábban azt írta: Balog Ádám adóügyi helyettes államtitkár szerint a bankadó és a kivezetendő válságadók kompenzálására nem tervez a kormányzat adóemelést.
Mit adóztathatnak meg?
Van olyan változat, miszerint csak a rövid távú tőzsdei, devizapiaci tranzakciókat adóztatnák meg. Ebben az esetben 50 milliárd forint körüli bevételre számíthatna a költségvetés. Ez a tipikus Tobin-adó, amit az Európai Unió vezetői is támogattak tavaly. Egy másik variáció szerint minden pénzügyi művelet, így a banki átutalások vagy akár a számlavezetés után is pénzt szedne az állam, ebben az esetben mintegy 100 milliárd forint bevétellel lehetne tervezni. „Az adó alapja a jelenlegi bankadóval szemben nem az eszközállomány, hanem a ténylegesen lebonyolított bankközi számlaforgalom lenne. Ha 1 ezrelék lenne az adó, akkor az közel 400 milliárd forintnyi bevételhez juttatná a költségvetést” – mondta Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország adópartnere a Népszavának.
A magyar bankadó unikumnak számít az európai piacon. Az Európai Bizottság jelenleg három pénzügyi jellegű adó – Tobin-adó, a pénzügyi szolgáltatások bevitele az áfakörbe, illetve az úgynevezett FAT mérlegfőösszeg/jövedelem alapon kivetendő adó – bevezetését vizsgálja. A harmadik megoldás áll a legközelebb a jelenlegi magyar bankadóhoz, de mértéke bizonyosan nagyságrendekkel kisebb lesz EU-szinten, mint a hazai – vázolta a Napi Gazdaság is a lehetséges forgatókönyveket.
Kedvezőtlenül hatna az IMF-tárgyalásra
Egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná – mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője a távirati irodának, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, mint mondta, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés – tette hozzá Török. Hangsúlyozta ugyanakkor: minél több kiadáscsökkentő lépést tartalmaz a konvergenciaprogram, annál pozitívabb lehet annak megítélése.
