A felmérés eredménye azt mutatja, hogy 2022-ben a zsarolóvírus-támadások, az adatvédelmi incidensek vagy a nagyobb informatikai leállások veszélye jobban aggasztja a vállalatokat, mint az üzletmenet-folytonosság és az ellátási láncok megszakadása, a természeti katasztrófák vagy a koronavírus-világjárvány, amelyek mind súlyosan érintették a cégeket tavaly.
A kiberbiztonsági események a felmérés történetében másodszor vezetik a kockázati barométer ranglistáját, a válaszok 44 százaléka rangsorolta első helyre. Az üzletmenet megszakadása a második helyre szorult 42 százalékkal, a természeti katasztrófák jelentette kockázat pedig a tavalyi hatodik helyről a harmadik helyre jött fel, 25 százalékkal. A pandémia a negyedik helyre esett vissza, a válaszok 22 százalékával.
- Magyarországon 2022-ben az első számú fenyegetettséget a járványkitörés jelenti a válaszok 34 százaléka alapján, a kiberincidensek a második helyre kerültek, 28 százalékkal.
- A harmadik helyen egyenlő arányban áll a ranglistán az üzletmenet-megszakadás, a makrogazdasági fejlemények és a képzett munkaerő hiánya, 24-24 százalékkal.
Az internetes bűnözéssel kapcsolatos események a felmérésben szereplő országok többségében a három legnagyobb veszély között szerepelnek. Ennek elsődleges oka a zsarolóvírus-támadások számának közelmúltbeli megugrása.
A 2021-es évet jellemzően az üzletmenet megszakadása fémjelezte, és minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált a modern ellátási láncok és termelési hálózatok sebezhetősége. Az összefoglaló szerint ezeknek a kockázatoknak a tudatosítása a cégek teljes szervezeti működésében fontos stratégiai kérdéssé válik.
A koronavírus-válság továbbra is számos ágazatban árnyékot vet a gazdasági kilátásokra, a vállalkozások ugyanakkor úgy érzik, hogy jól alkalmazkodtak a helyzethez. A válaszadók 80 százaléka úgy véli, hogy megfelelően vagy jól felkészültek egy jövőbeni világjárványra.
Az MTI-hez eljuttatott felmérés 89 ország és terület 2650 szakértője, köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők véleménye alapján készült. Magyarországon 68 válaszadó vett részt a kutatásban.
