Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette: a tavaly sikeresen bemutatkozott Gyorsítósáv második köre több mint két és félszeres keretösszeggel bátorítja a magyar ötletek gyakorlati hasznosítását.
A pályázat első fordulóját tavaly szeptemberben írta ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a kiemelkedő növekedésre és jelentős hozzáadott értékek felmutatására képes hazai cégek számára.
Az akkori 3 milliárdos keretből 20 spin-off cég hajthat végre piacorientált egészségipari fejlesztéseket – a többi között az intelligens sejtdiagnosztika és a bőrrák innovatív kezelése területén. Támogatást nyert egy mesterséges intelligenciára épülő, a gyógyszerkutatást támogató kvantumkémiai szimulációs szoftver megalkotása is.
Az új pályázati felhívás az NKFI Hivatal honlapján érhető el. Változatlanul a jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező, piacképes prototípus, termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése a cél. A pályázati részvétel további feltétele egy kutató foglalkoztatása.
A kiírás így 40-160 innovatív kezdeményezés valóra váltását, és ugyanennyi magasan képzett szakember elhelyezkedését teheti lehetővé. A pályázati lehetőség iránt érdeklődők elsőként szakmai vélemény iránti kérelmeket nyújthatnak be online felületen keresztül.
„A kormány 2030-ra a jelentős európai innovátorok közé léptetné előre hazánkat. Magyarországon tavaly minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottunk kutatás-fejlesztésre. Az állami költségvetési ráfordítások összegét 2010 óta lényegében megdupláztuk. A legtöbb új munkahely a vírusválságban is a tartós versenyképességet megalapozó ágazatokban, az IT-szektorban és a tudományos, szakmai tevékenységekben jött létre. Míg 2010-ben csak 31 ezer kutató dolgozott Magyarországon, addig tavaly már több mint 62 ezer” – emelte ki Schanda Tamás.
