A hitelbiztosító országigazgatója szerint a magyar építőipar kilátásai az elmúlt két év fejlődése ellenére sem egyértelműen pozitívak. Vanek Balázs értékelése szerint bár tavaly 129,5 százalékkal nőtt a szerződésállomány, a termelés pedig közel 30 százalékkal bővült, megmaradt a szektor legnagyobb kockázata, a vállalatok alultőkésítettsége:
10 százalékra becsüljük az építőipar árbevételének növekedését 2018-ban, de a profitráta csökken majd a dráguló munkaerő és a nyersanyagárak emelkedése következtében. A tőkehiányos szektorban ez várhatóan a csődök 5-10 százalékos növekedéséhez vezet az idén.
Az elemzés szerint a hazai építőiparra jellemző a nagy tőkeáttétel és a banki finanszírozási igény. A cégek kis önerőt tudnak megmozgatni egy-egy beruházás finanszírozásához, és jellemzően nagyarányú hitelre lenne szükségük, de jelentős részük nem hitelképes. A tanulmány kiemeli, hogy
Vanek Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy Az elemzésben résztvevő 300 vállalat többsége (77 százalék) szerint az építőipari B2B ügyfelek leginkább a likviditási problémák miatt tudtak csak később fizetni, pedig a számukra megszabott számlafizetési határidők (45 nap) két héttel haladták meg az országos átlagot (31 nap).
A szállítók eleve több időt adnak az építőipari vevőiknek a számlák kifizetésére, mint más iparági partnereiknek, és még ennek ellenére sem jutnak időben a pénzükhöz.
Az elemzés szerint az építőipari kockázatokhoz hozzájárul még az infláció és az üzemeltetési költségek növekedése, ezek főleg a lakáspiacot érintik. Emellett A bizonytalanság visszafoghatja a fejlesztéseket, mert nem biztos, hogy 2019-re befejeződnek a most induló beruházások. A hitelbiztosító pozitívabbnak látja az állami és önkormányzati infrastrukturális beruházások körét, amelynek nagy lendületet adtak a részben vagy teljesen európai uniós finanszírozású fejlesztések.
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
