Egy vállalkozás értékét többféleképpen is fel lehet mérni. A legjobban ismert módszerek közé tartoznak a diszkontált cash-flow elemzés (DCF, a jövőbeli pénzáramlás jelenértéke) és az úgynevezett szorzószámos cégértékelés. Ebben az esetben a korrigált vagy normalizált eredmény meghatározott szorzatát csökkentik a nettó hitelállománnyal, illetve, ha szükséges kiigazítják egy működőtőke-korrekcióval is.
Általában az eredményt nem a nettó jövedelem alapján számítják az értékbecslésnél, hanem a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) vagy a kamat- és adófizetés előtti eredmény (EBIT) meghatározott szorzatát veszik figyelembe. Az EBITDA-t gyakran a jövőbeli pénztermelő képesség megközelítő értékének is tekintik.
Miután eldöntöttük, hogy az EBIT- vagy az EBITDA-alapú megközelítés a megfelelőbb az adott társaság számára, érdemes figyelembe vennünk, hogy kell-e kiigazításokat végeznünk a bevételek terén. A cél az, hogy a korrigált bevételek és kiadások minél jobban tükrözzék az új tulajdonos számára a jövőbeni potenciális profitabilitás mértékét.
A leggyakoribb kiigazítások az EBIT/EBITDA esetén:
Egyszeri, nem ismétlődő bevételi vagy költségtételek: ez a leggyakoribb kategória, melyet érdemes korrigálni a cégeladási célokból adódóan. Ilyen költségtételek lehetnek az egyszeri marketingkampányok (például egy jelentősebb új termék vagy szolgáltatás bevezetésénél), de ide sorolhatók a többi között a jogi eljárásokkal kapcsolatos bevételek/kiadások, a biztosítási kárigények vagy az egyszeri szakértői díjak is.
A piaci ártól eltérő bevételek vagy kiadások: ez olyan esetben áll fenn, amikor a cég olyan ügyleteket köt egy másik féllel, melyek összege meghaladja vagy alulmúlja a piaci értéket. Például, ha egy vállalkozás emelt áron szerez be nyersanyagokat, vagy a piaci árnál jóval drágábban bérel irodát. Ilyen esetekben a cég eredményét korrigálni kell a piaci értéktől eltérő tranzakciókkal, majd „beállítani” a megfelelő piaci értéket.
Tulajdonosi, vezetői kiadások: sok kkv esetében az eredmény-kimutatásban jelentkeznek olyan kiadások is, melyek a cégtulajdonosokhoz, és nem a céghez kapcsolódnak. Fontos meghatározni ezeket a tételeket, és hozzáadni az eredményekhez, mivel valószínűsíthetően az új vezetésnél nem, vagy nem ilyen formában fognak felmerülni. Ha nem korrigáljuk ezen tételeket megfelelően, akkor alulértékelhetjük a vállalkozást és tranzakció esetén „pénzt hagyunk az asztalon”.
Természetesen lehetnek más kiigazítások is, mint például a helyi iparűzési adó. Azt azonban minden esetben érdemes hangsúlyozni, hogy kellő figyelemmel és körüljárással készítsük el a korrigált eredmények elemzését.
Ha a kiigazítások száma és összértéke különösen nagy, illetve, ha az egyes korrekciókat nem lehet megfelelően megmagyarázni, akkor az eltántoríthatja a vállalkozás iránti érdeklődőket. Érdemes segítséget kérni azoktól, akik már részt vettek hasonló tranzakciókban vagy cégeladásban jártas szakemberek, hiszen mindez nagyban hozzájárulhat, hogy minél sikeresebb és eredményesebb legyen a tranzakció – fejtette ki Gál Balázs, a Grant Thornton tranzakciós szolgáltatásainak vezetője.
Kiemelt fotó: Thinkstock
