A gazdasági minisztérium augusztus végén közzétette a transzferárakra vonatkozó új szabályok tervezetét – hívta fel az érintettek figyelmét Avar Ágnes, a Grant Thornton Hungary transzferár szakértője.
Augusztus 29-én ugyanis a tárca honlapján megjelent a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/209. (X16.) rendeletet felváltó jogszabály tervezete. Ezzel igazodva a BEPS akciótervhez Magyarországon is háromszintűvé válik a transzferárak nyilvántartási rendszere.
A rendelet tervezete szerint a transzferár-dokumentáció kötelezően legalább egy fő- és egy helyi dokumentumból áll majd. A fődokumentum sokkal részletesebb lesz a mostaninál – mondta a transzferár szakértő.
- Tartalmaznia kell, hogy mi befolyásolja a vállalatcsoporton belüli üzleti eredmény keletkezését.
- Be kell mutatni a csoport forgalmának öt százalékát túllépő forgalmú termékeknél a cégcsoport egyes tagjainak az ellátási láncban elért árbevételeit és az értékteremtéshez való hozzájárulását.
- Emellett a jelentős üzleti átszervezéseket, a csoport immateriális javaira vonatkozó információkat, a csoporton belüli pénzügyi tevékenységeket, a csoport pénzügyi és adózási helyzetét, az adózó ügyvezetésének szervezeti ábráját, stratégiáját, valamint legfontosabb versenytársak felsorolását.
A fentiek alapján a fődokumentumot elkészítő anyavállalat adminisztrációs terhei jelentősen megnövekedhetnek. A helyi dokumentum tartalmi előírásai érdemben nem módosulnak, ezért a leányvállalatok lényegében a szokottak szerint járhatnak el. Arra viszont figyelniük kell, hogy az összehasonlíthatóként kiválasztott cégekre vonatkozó adatbázisszűrést legalább háromévente, a kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente kell majd frissíteni.
További változások
Az összehasonlító adatok keresését egyértelműen rekonstruálható módon kell majd dokumentálni, továbbá a vizsgált ügyletre vonatkozóan mellékelni kell majd a külföldi adóhatóságok által kiadott adózási megállapodások másolatát.
Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásoknál az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs 3 százalék és 7 százalék közötti tartományba eshet a mostani 3 százalék és 10 százalék közötti sáv helyett. A változás részeként a számviteli törvény által meghatározott fogalomnál általánosabb érvényű meghatározás lesz érvényes az immateriális javakra.
A Grant Thornton Hungary szakértőjének tájékoztatása szerint nekik át kell alakítaniuk az eddig használt dokumentációs sablonokat, információ beszerzési folyamatokat az átadandó információk körének kiszélesedése miatt. Azoknak a kapcsolt ügyleteknek a dokumentációját is frissíteniük kell majd, amelyeknél jövőre is történik teljesítés.
Pótlás és bírság
Ha a fődokumentum (az anyavállalatra vonatkozó szabályok miatt) a társaságiadó-bevallás határidejéig nem készül el, akkor az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül lehet majd azt pótolni. Ha viszont az anyavállalat nem tudja a fennmaradó 12 hónapban átadni a szükséges információkat, a fődokumentumot is a helyi vállalkozásnak kell elkészíteniük. Ennek hiányában a helyi társaság a hiányos transzferár-nyilvántartás miatt büntethető lesz majd.
Az új rendelet a kihirdetést követő harmincadik napon lép majd hatályba. A tervezet szerint jövő év elejétől hatályát veszti a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. PM rendelet. Az új jogszabály előírásait 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.
