Azok a cégek, amelyek fejlesztenek, jóval magasabb arányban számítanak árbevétel-növekedésre. A legnagyobb beruházók az agrárvállalkozások és a magasabb árbevétellel rendelkező kkv-k. A beruházások értékének egynegyedét finanszírozzák banki forrásból a cégek, emellett fokozatosan nő az uniós források szerepe is. A Budapest Bank országos kutatása a kis- és középvállalkozások elmúlt 12 hónapban indított és a következő 12 hónapra tervezett projektjeit vizsgálta.
Fókuszban a mezőgazdasági gépbeszerzések
- A kkv-k csaknem negyede kezdett beruházásba az elmúlt egy évben, az erre fordított átlagos összeg 102 millió forint volt (a válaszadók 80%-a 6 és 200 millió forint közötti értékű beruházásokat valósított meg).
- A legtöbb cég gépet, berendezést szerzett be, ez a fejlesztések 63%-át érintette.
- Minden harmadik beruházó vállalkozás fogott gépjármű, haszonjármű beszerzésébe, ingatlan építésébe vagy felújításába, illetve informatikai eszköz beszerzésébe.
A felmérés szerint felülreprezentáltak voltak a nagyobb, 3-15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalatok: közülük 40% indított valamilyen beruházási projektet, míg a kicsiknél (200-700 millió forint közötti árbevétel) ez az arány csak 20%-os.
Regionálisan Nyugat-Magyarországon indult a legtöbb fejlesztés (31%), de ettől nem sokkal maradtak le a kelet-magyarországi régió vállalkozásai sem (28%). Közép-Magyarországon viszont mindössze 16%-os volt a beruházók aránya. Iparág szerint a mezőgazdasági vállalkozások voltak a beruházások éllovasai (40%), a kereskedelmi és szolgáltató szektor ettől messze elmaradt (16%).
Kelet-Magyarországon a legaktívabbak a cégek
A következő 12 hónapban is kitarthat még a kkv-k lendülete: minden ötödik cégnek van beruházási terve erre az időszakra, leggyakrabban 30 millió, átlagosan 109 millió forint értékben (a válaszadók 80%-a 4 és 230 millió forint közötti értékben tervez beruházást). A beruházó vállalkozások 48%-a gép vagy berendezés beszerzésébe fogna, amit továbbra is a gépjárművek, haszonjárművek beszerzése, az ingatlanépítés illetve -felújítás, valamint az informatikai eszközök beszerzése követ.
A tavalyi beruházási láz Nyugat-Magyarországon alábbhagyni látszik (20%), a kelet-magyarországi régióban viszont továbbra is 28% a beruházni kívánók aránya. A legtöbb beruházást ezúttal is a mezőgazdasági cégek tervezik (30%). A legnagyobb visszaesés a tavalyi eredményekhez képest a nagyobb, 3-15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégeknél mutatkozik.
A kedvező hitellehetőségek is segítenek
A tervezett projektek mögött leginkább a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése áll (76%). Ez az arány különösen magas abban az esetben, ha a beruházás összértéke relatíve csekély, maximum 24 millió forint (86%). Jó hír, hogy sok cég törekszik a minőségi fejlesztésre is: a kapacitásbővítés, a belföldi piacokon való terjeszkedés is gyakori indoka a tervezett beruházásnak. A finanszírozási lehetőségek is jelentős szerepet játszanak: a vállalkozások fele mondta, hogy az igénybe vehető hitelek kedvező feltételei döntő hatással bírnak.
A nagy értékű, 100 millió forint feletti beruházások mögött jellemzően kapacitásbővítési szándék áll, illetve az értékesítés támogatása. Ilyen nagyságrendű projekt esetén már az exportpiaci bővülés is számottevő súllyal bír (58%), megközelíti a hazai piaci terjeszkedését (60%). Ezeknél a beruházásoknál magas, 60% azok aránya, akik azt mondták, hogy a kedvező hitellehetőségek is befolyásolják a beruházás elindítása melletti döntést.
A fejlesztéseket a vállalatok 60%-ban saját forrásból finanszírozzák. Az elmúlt évben 28% volt a bankhitelek illetve lízing aránya (a növekedési hitelprogramnak – NHP-nak – is köszönhetően), a következő évre vonatkozó terveket a cégek 22%-os arányban valósítanák meg banki forrásból, ezzel párhuzamosan az EU-s támogatások felhasználásának aránya 8%-ról 11%-ra nőtt.
