Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). Az idei adatok is bizonyítják, hogy a korábbiaknál kevesebb alkalommal kell a bíróságoknak ehhez a jogi eszközhöz nyúlniuk; 2014-ben még több mint 31 000, 2015-ben mintegy 26 000, 2016-ban pedig 19 000 esetben.
A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához – tájékoztat a feketelista.hu portál, amelyen a 14 közhiteles állami nyilvántartásnak csak az egyike a kényszertörölt cégek köre.
Fellebbezni nem lehet
Az elmúlt négy évben (2013–2016) megszűntnek nyilvánított 253 378 vállalkozásnak több mint harmadát, 91 615 céget ezzel a jogi eszközzel sikerült kiszorítani az üzleti életből. Korábban csak a fiktív, ismeretlen székhelyű céget lehetett rövid úton megszüntetni, minden más eljárás általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. A kényszertörlés jogintézményének kiterjesztése óta a cégbíróságok a következő négy esetben rendelhetik el a cég kényszertörlését:
- Ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a bíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.
- Ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt.
- Ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.
- Ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele.
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak nincs helye. A kényszertörlési eljárás alá vont cég nem folytathat üzleti tevékenységet, a cég legfőbb szerve pedig nem dönthet a társaság további működtetéséről vagy átalakulásáról, ám a vezetők személyes felelőssége fennmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelések kiegyenlítésére. A céget bedöntő, felelőtlen vezetők a kényszertörléssel nem menekülhetnek el a személyes felelősségre vonás elől. Amennyiben azonban úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el.
Cégalakulások–megszűnések egyenlege
A portál összesítése szerint kényszertörlési jogintézmény 2012. évi bevezetése nagymértékben hozzájárult a fiktív, életképtelen cégek kiiktatásához. A cégjegyzékből 2013 óta törölt 266 761 (közte 95 000 kényszertörölt) gazdasági társaság helyére 131 609 újonnan alapított társas vállalkozás lépett.
A kimutatásban szembetűnő, hogy ez idő alatt jelentősen nőtt a részvénytársaságok és csökkent a korlátolt felelősségű társaságok súlya. 2014. március végén 6009 részvénytársaság szerepelt a cégjegyzékben, az idén már 6574. Ugyanezen idő alatt a kft.-k száma 416 954-ről 383 520-ra csökkent. 2013-ban még 158 980 betéti társaság neve szerepelt a cégjegyzékben, az idén már csak 130 450 bt. található a nyilvántartásban.
Országos „kényszerstatisztika”
Az ország megyéinek és a jelentősebb gazdasági súllyal rendelkező településeinek „érintettségéről” részletes kimutatás is készült. Ebből kiderül, hogy tavaly az ország tizenkilenc megyéjében a bíróságok összesen 9167 céget kényszertöröltek, 44 százalékukat (3712) Pest megyében. A korábbi évhez képest hat megyében nőtt, a többiben viszont csökkent a kényszertörléssel megszűnt cégek száma.
A legtöbb – Pest megyén kívül, 2013 óta napjainkig –, 3323 vállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tűnt el kényszertörléssel. Komárom-Esztergom megyében 3061, Hajdú-Biharban pedig 2617 vállalkozás volt kénytelen kivonulni a piacról. Tavaly Bács-Kiskunban feltűnően sok cég jutott erre a sorsra. Egy év alatt a megye 653 gazdasági társasága kényszerült ily módon távozni a gazdasági életből, csaknem kétszer annyi, mint 2015-ben (331).
A 2016. évi összes kényszertörlési (19 406) határozatból 10 239 bírósági döntés a budapesti cégvilágot sújtotta. Ez a nagy szám így is jóval kisebb, mint a 2015. évi volt, amikor 15 098 társaság kényszerült „lehúzni a rolót”. A vidéki városokat tekintve feltűnően magas a debreceni cégvilág fogyása; 2013 óta a város 1517 társas vállalkozásának a neve tűnt el így a cégjegyzékből. Ugyanezen idő alatt Miskolcon 1284, Tatabányán 1276, Pécsen 1068, Szegeden 1025 céget kényszerített ki a bíróság a gazdasági szférából.
Ezek az adatok egyértelműen jelzik egy-egy közigazgatási körzet üzleti morálját, ezekre a cégekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Ezért nyújtja a feketelista.hu az egyes cégekre lebontva is az ellenőrzés lehetőségét, naprakész információkkal a cégekről – egészíti ki a fentieket Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. – Ezek ismeretében a döntéshozó későbbi kellemetlen meglepetéseket előzhet meg.
