Elsősorban az ingatlanfinanszírozás területén élénkül a hitelkereslet, az év második felétől pedig a 2017-ben megnyíló uniós források támaszthatnak új hiteligényt az önkormányzati beruházások esetében, ennek hatása azonban ez év vége, illetve 2018 első negyedévénél korábban nem várható – ismertette a K&H Bank.
Hodina Péter, a pénzintézet vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője szerint a magyar vállalati hitelpiacon 2008 óta csökkenő tendencia figyelhető meg. Ez jól látszik a vállalkozások megváltozott forrásszerkezetében is: a saját tőke általi finanszírozás aránya a korábbi 47 százalékról 56 százalékra nőtt, kiszorítva a rövid és hosszú lejáratú (főleg) banki forrású finanszírozást.
Az új beruházások esetében a korábban tapasztalt 30-70 százalékos saját forrás-hitel aránnyal szemben a vállalkozások átlagosan 20-25 százalékban támaszkodnak saját forrásaikra, 35-40 százalékban támogatásra, és csak 40-45 százalékban bankhitelre, ezáltal jelentős az uniós és kormányzati támogatások bankhitelt kiszorító hatása.
Az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő vállalati pénzeszközök arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy forgóeszközeiket minél kevésbé bankhitelből finanszírozzák, ennek hatására a rövid lejáratú banki hitelek kihasználtsága a korábbi 65 százalékról 50 százalék alá csökkent. Ezt a tendenciát középtávon a növekvő beruházási aktivitás által generált többlet működő tőke iránti igény változtathatja meg.
Generációváltás a cégeknél
Hodina Péter szerint középtávon az M&A (összeolvadási és felvásárlási piac) élénkülése is várható, egyre több családi tulajdonban lévő vállalkozás életében jön el ugyanis az a stratégiai döntés, hogy az alapító első generáció átadja sikeres vállalkozását a következő generációnak.
Magyarországon a mikrovállalkozások 95 százaléka, míg a közepes és nagyvállalatok 20 százaléka minősül családi vállalkozásnak – amelyek az ország GDP-jének 50-60 százalékát termelik meg.
A legfrissebb felmérések szerint a hazai családi vállalkozások kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy a cég a család tulajdonában és vezetése alatt marad az első generáció távozását követően is. Nemzetközi adatok szerint azonban az első generációról a másodikra mindössze a családok egyharmada, míg másodgenerációról a harmadik generációra a családok csak egyötöde tudja sikeresen vállalkozását átörökíteni.
(MTI)
