Augusztusban 258 építőipari cég szűnt meg Magyarországon, nem egészen a fele az első félévben megszokott havi öt-hatszáznak. A visszaesés (az összes társaság között tapasztalható megszűnési rátához hasonlóan) átmenetinek tekinthető. Szeptembertől újra rosszabb adatokra számít az Opten céginformációs szolgáltató, sok olyan eljárás van ugyanis folyamatban, ami megszűnéshez vezet.
„A szabadságolási szezon miatt augusztusban mindig kevesebb eljárást zár le a cégbíróság, de az idei kilengés a szezonálisnál nagyobbnak bizonyult” – mondta Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője.
Az igazgató szerint a megszűnési ráta javulása átmeneti: nagyon sok a folyamatban levő cégbírósági eljárás, és közöttük rekordszámban vannak olyanok, amelyek minden bizonnyal az érintett társaságok megszűnéséhez vezetnek.
Tavaly 7116 felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárás indult az ágazatban, 1800-zal több, mint egy évvel korábban. Ezek szinte biztosan az érintett cégek törlésével végződnek, ám nem biztos, hogy még idén lezárulnak. Az év első felében is sok, 4338 megszűnéshez vezető eljárás indult az ágazatban, így borítékolható, hogy a magas megszűnési ráta szeptemberben visszatér és tartósan meg is marad – legalább 2016 közepéig.
Folytatódik a lejtmenet
A háttérben az áll, hogy az építőipari ágazat teljesítménye a 2014-es felfutás után idén megtorpant, sőt visszaesik. A tavalyi nekirugaszkodás nem érte el a magasépítésben érdekelt legkisebb cégeket, az ágazati kibocsátás dinamikája ugyanis elsősorban az EU-s támogatásokkal finanszírozott mélyépítési munkáknak volt köszönhető.
„Ami a kisebb cégeken segíthetne, az a lakásépítés és a felújítási piac fellendülése lehetne. Ennek vannak is jelei, de az igazán kedvező fordulatra még várni kell” – véli az igazgató.
Az ágazat szétaprózott tulajdonosi szerkezetét mutatja az is, hogy az építőiparon belül a működő cégek mintegy fele, 25 ezer vállalkozás „épületek építésével” foglalkozik főtevékenységként. Számuk évente 5 százalékkal apad, összesített adózott eredményük pedig a 2014-es fellendülés idején is csökkent. A szektor fejlődése földrajzi értelemben is kiegyensúlyozatlan, sőt a regionális eltérések egyre erősödnek: az újonnan bejegyzett társaságok 41 százaléka budapesti székhelyű.
Felszámolások, lánctartozások
Tóth Tamás szerint ugyanakkor kedvező jelenség, hogy a megszűnések között fokozatosan mérséklődik a felszámolások súlya: míg 2013 második negyedévében az összes törlés 77 százalékát felszámolási eljárás előzte meg, 2015 azonos időszakában arányuk már csak 44 százalék volt. Ez egyértelműen mutatja, hogy az építőiparban csökken a lánctartozások száma. Hátradőlni még nem lehet, de már ritkább jelenség, hogy amikor egy közepes méretű cég bedől, sok kisebb társaságot ránt magával.
