Ma még senki sem tudja, hogy miként néz majd ki az energiaszektor néhány évtized múlva. Ahogyan kevesen mondták volna meg akár csak évekkel korábban is, hogy az Egyesült Államok energetikai függetlensége egy-két évtized kérdése lehet a nem hagyományos szénhidrogének (főleg a palagáz) kitermelésének felfutásával. Az USA mára az egyik legnagyobb energiatermelő a világon, olajkitermelése pedig jövőre már akár Oroszországot vagy Szaúd-Arábiát is lekörözheti. Persze nemcsak az energiatermelési módok változnak, hanem a továbbítás és a felhasználás is új utakat keres magának.
Kevesebb szennyezés, hatékonyabb energiatárolás
Az energetika területén zajló technológiai innovációk egyik fő területe a károsanyag-kibocsátás csökkentése, vagyis a megújuló-alapú termelés helyzetének javítása, a villamos energia tárolása.
Egy gazdaságos és technológiai szempontból is hatékony modell kidolgozása komoly potenciált – és költségcsökkentő tényezőt – jelentene az iparágban. Itt ugyanis jelentős mennyiségű kiegyenlítő energiát lehetne megtakarítani, hiszen jelenleg az időjárásfüggő megújulók mellé nagy, hagyományos energiatermelő kapacitásból felálló kiegyenlítő „flottát” kell létrehozni. Mindez azonban amellett, hogy pénzügyi megtakarítással kecsegtet, nem csupán finanszírozási kérdés. A fejlesztések a megújuló alapon termelők rendszerbe illesztésének és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének is komoly lökést adhatnak.
A tároláson kívül a villamosenergia-hálózatokra is nagy nyomást helyez a megújulók térnyerése. Ha süt a nap, vagy fúj a szél, az ezekből energiát termelő egységek hatalmas mennyiségű áramot továbbítanak, máskor azonban ennél jóval kevesebbet, sőt termelésük akár teljesen le is állhat. A háztartási méretű, decentralizált erőművek termelése ráadásul teljesen új logikát igényel a hálózat oldalán is. Ez már az úgynevezett okostechnológiák területe, azaz a kétirányú áramlást és mérést, irányíthatóságot és alkalmazkodást lehetővé tevő okosmérésé (smart metering) és okoshálózatoké (smart grid).
Innováció kicsiben és nagyban
Dinamikus fejlődést vetít előre az energetikai fejlesztésekben, hogy mind több startup jelenik meg az energetikában. Az induló, innovatív vállalkozások változatos területen aktívak, így többek között az otthoni energiafogyasztást optimalizáló okostermosztát, a mobileszközök napelemes töltésére alakult közösségi kezdeményezés, az energiafaló háztartási eszközök azonosítását segítő alkalmazások, az irodai energiafelhasználást csökkentő megoldások szerepelnek e körben.
A startupok mellett természetesen a globális óriáscégek is igyekeznek kivenni a részüket az energiatakarékosságot is erősítő smart piacból, legyen szó intelligens energiatermelésről és -fogyasztásról, az okosvárosokról, a hálózatba kapcsolt autókról (connected car) vagy az okosotthonokról. A leginnovatívabb vállalatok, fejlesztések között említhetők például a Tesla elektromos autói (a Tesla Model S-ről itt olvashat részletesen), a GE intelligens szélturbinája vagy a Philips LED-es okosfényforrásai is.
Látványosan növekedett a szabadalmak száma
Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Santa Fe Institute felmérése szerint az elmúlt évtizedben világszerte jelentősen nőtt az energetika területén született szabadalmak száma. Ezzel párhuzamosan a szektorbeli kutatás-fejlesztésre fordított összegek is emelkedtek. A növekedés oroszlánrészét 1970 és 2009 között a megújuló, ezen belül is a nap- és a szélenergia adta: 2004 és 2009 között itt évente átlagosan 13 százalékkal nőtt a benyújtott szabadalmak száma, a szél esetében a bővülési ütem 19 százalék volt. Az Egyesült Államokban a megújuló energiához kapcsolódó szabadalmak száma 2009-re évi kétszázról ezerre növekedett, míg a fosszilisenergia-termelés területén csupán százról háromszázra nőtt ez a szám.
Forrás: Energia Trend Magazin
