A jegybankelnök elmondta: az MNB szerint 2013-ban és 2014-ben a magyar gazdasági növekedés felét a jegybank programjai adták. Az NHP célja, hogy újból meglegyen a “plusz 1 százalék” a 3 és 4 százalék közötti gazdasági növekedéshez. Az NHP első szakaszában a hitelkiváltások voltak a leginkább jellemzőek, a második szakaszban viszont már a hitelek 97%-a új hitelnek számít.
A Portfolio.hu véleménye szerint a nagyvállalatok jelentős része eddig is a növekedési programban elérhető 2,5%-os kamatszint alatt jutott piaci forrásokhoz. A 3-5%-os kamattal hitelt felvevő cégek esetében azonban elképzelhető, hogy a beruházások elindításához a hiányzó kamatelőny adná meg a lökést. Nem lehet azonban túl széles ez az ügyfélkör, így a portál szakértői önmagában túl sok értelmét nem látják a program kibővítésének.
Segített is, meg nem is – Az eddigi NHP banki szemszögből
„A támogatott hitelek szerepe a vállalati hitelpiacon nem kérdőjelezhető meg, hiszen ezek által sikerült megállítani a hitelpiac beszakadását. A 2015-ben is folytatódó növekedési hitelprogramra továbbra is van kereslet, de az igénylések nagysága várhatóan nem fogja meghaladni a tavalyi mértéket” – összegezte Hodina Péter, a K&H vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatója.
Az uniós átlagot meghaladó GDP-növekedés, a csökkenő alapkamat, a tartósan gyenge forintárfolyam és a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Exim támogatott hitelkonstrukciói ellenére sem növekedett tavaly a vállalati hitelpiac, ugyanakkor egyértelműen a támogatott hitelek voltak az elmúlt közel másfél évben a piac mozgatórugói.
A hitelprogram második szakaszában a mezőgazdasági, feldolgozóipari és kereskedelmi cégek részesültek legnagyobb arányban a támogatott forrásból, a hitelek megközelítőleg háromnegyedét ez a három szektor vette igénybe. Az exportfinanszírozást támogató hitel (EHP) főként a feldolgozóiparra koncentrálódott: a források közel háromnegyede ebben az ágazatban került kihelyezésre, míg majdnem minden ötödik hitelt a kereskedelmi cégek számára folyósították.
Az NHP meghosszabbításával a cégek idén is igénybe vehetik ezeket a forrásokat. Az igazgató hozzátette: „a folyamatos érdeklődés ellenére idén nem számítunk a tavalyinál nagyobb mértékű NHP-hitelkihelyezésre, hiszen a cégvezetők körében végzett kutatásunk alapján a tervezett új beruházások aránya a tavalyihoz mérten nem bővül tovább. Ami viszont kedvező, hogy főként a fenntartható gazdasági növekedést támogató technológiafejlesztésben, illetve kapacitásbővítő beruházásokban gondolkodnak a vállalkozások. Mindezeket figyelembe véve a vállalati hitelezésben idén is komoly szerep jut a támogatott hiteleknek”.
