A K&H hazai vállalkozásoknak szóló rendezvénysorozatán a szakemberek évről-évre bemutatják a kkv-hitelezés irányait, tendenciáit. A fokozódó állami szerepvállalásnak is köszönhetően a cégek jelenleg számos forráslehetőség közül választhatnak. Ezzel együtt azonban érdemes megfontolni, hogy a felvett hitel alacsony költségekkel, de bonyolult garanciával és adminisztrációval, vagy inkább magasabb kockázati felárral, de kevesebb járulékos költségekkel járjon.
„Az előzetes felméréseink alapján jelenleg az uniós pályázati lehetőségek mellett a hitelezés lehetőségei érdeklik leginkább a kkv-kat. Nem alaptalan az igény a cégek részéről, hogy szeretnének tájékozottabbak lenni a forráshoz jutással kapcsolatban, hiszen a válság hatására átalakultak a hitelezési feltételek, és a vállalkozások is óvatosabbá váltak” – mondta Németh László, a K&H kkv-marketing főosztály vezetője.
Ellentmondó megoldások
Az elmúlt években a kkv-k finanszírozása a pénzintézetek számára fókuszterületté vált, így az ügyfélszerzési verseny érezhetően kiéleződött. Ezért a válság tapasztalatait szem előtt tartva úgy kell a bankoknak kockázattudatosabbaknak lenniük, hogy eközben az ügyfelek költségei is szinten maradjanak. Ennek megoldására a hitelezési konstrukciókban egymásnak ellentmondó irányok alakultak ki.
„A hitelkockázatok mérséklésére a bankok bevonhatnak garantőr intézményeket, illetve biztosítékokat a hitelezésbe. Így a cégek a refinanszírozott és kamattámogatott konstrukciókat kamatmaximalizálással vehetik igénybe. Ebben az esetben a hitel közvetlen költségei ugyan alacsonyabbak, ugyanakkor bonyolult és jelentős adminisztráció (például éves felülvizsgálat, értékbecslés, közjegyző) terheli a vállalkozásokat, és a folyamatban részt vevő több szereplő miatt hosszabb átfutási időre kell számítani.
A másik – jellemzően 15-20 milliós összegig terjedő hitelek esetén – egyre inkább elterjedő megoldás, hogy valamivel magasabb kockázati felár mellett jóval egyszerűbb adminisztrációt és alacsonyabb járulékos költségeket választanak a cégek” – tette hozzá Németh László.
Állami hitelek
A kkv-hitelezés másik fő meghatározó tényezője, hogy tovább fokozódik az állami szerepvállalás. „A jegybank által meghirdetett növekedési hitelprogram (nhp) bevezetése óta megfordult a negatív hitelezési folyamat, és megállt a nagymértékű vállalati hitelállomány-csökkenés. Az nhp megjelenése óta azt tapasztaljuk, hogy ezenkívül a hitelezés gyakorlatilag minimális. Azonban a 2,5%-os kamatszint nem minden cégnek ad lehetőséget a programban való részvételre. Ezért abban az esetben, ha egy vállalkozás – méretkategória, kockázat vagy más okok miatt – nem felelne meg a feltételeknek, úgy további támogatott konstrukciókat, például az Új Széchenyi Hitelt vagy Széchenyi Kártyát, illetve saját forrású hiteleket érhet el a piacon” – részletezte a szakember.
