A vevői koncentráció megmutatja a társaságok kiszolgáltatottságát és az előrelépési lehetőségeit is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi felmérésében 920 cég vett részt, a válaszadók több mint 61 százaléka jelezte, hogy vannak jelentős súlyú vevői.
Függő játszma
Az építőipari és az ipari cégek 77-78%-ának van jelentős súlyú vásárlója. Az ágazatban a kisebb létszámú vállalkozások vevőköre erősen koncentrált (például a 11-20 fős vállalkozások esetében a legjelentősebb partner 51%-os részesedést hasít ki magának). Ennek hátulütője, hogy ezek a cégek csődbe mehetnek, amint egy-egy ilyen vevőt elveszítenek. A társaságok létszámának növekedésével a vevőkör jobban diverzifikálódik, ami kedvezőbb helyzetet teremt.
Más oldalról mindez azt is jelenti, hogy az építőipari cégek tevékenysége erősen koncentrált, többségüknél már néhány nagyobb volumenű munka elnyerése is biztosítja a túlélést.
A legfontosabb három vevő
Az iparban hasonló arányok figyelhetőek meg, azonban a foglalkoztatottak számának növekedésével nő az első számú vevő részesedése, ami jelentős beszállítói kapcsolatra utal. Ez azt jelenti, hogy esetükben jelenleg a növekedés motorja a legfontosabb három vevő – ezek adják az összes árbevétel 65-75%-át – keresletének bővülése.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A kereskedelemben működő cégek harmada számolt be jelentős súlyú vevőről. Mivel a bolti kiskereskedelemben jellemzően a lakossági vásárlók dominálnak, ezért a nagyvevőkre vonatkozó kérdésekre a válaszadók a nagykereskedők és a viszonteladók közül kerültek ki. Ebben a körben is látható a koncentráltság, ugyanakkor az első számú vevő súlya (az építőiparhoz hasonlóan) csökken a létszám növelésével. Az első három vevő a 10 fő alatti nagykereskedő cégeknél a 45%-ot is eléri, míg az 50 felettieknél 35% ez az arány.
A szolgáltató szektor cégeinek 68%-a esetében van jelentős súlyú vásárlója, az első három vevő súlya 60-70% között mozog. Ráadásul minél nagyobb a cég, annál nagyobb a három legnagyobb vevő részesedése az árbevételből.
A kis cégeken csattan az ostor
A magyar kkv-szektor tehát rendkívül koncentrált vevői körrel rendelkezik, ami gátja a növekedésnek. Gyors növekedésük csak akkor következne be, ha a kevésszámú megrendelő piaci helyzete oly mértékben javulna, hogy az a beszállítóikra is kihatna (több megrendelés, jobb árak stb.). Az egyedi kormánydöntésekkel megsarcolt ágazat szereplői azonban jól felfogott érdekükből igyekeznek e többletköltségeket a beszállítókon „leverni”, illetve mérséklik a beszállítási igényüket. Így végső soron a kkv-szektor egésze is megszenvedi a központi „sarcot” – olvasható a GKI összegzésében.
