A nyugati országrészben az összes céghez viszonyítva kevesebb társaság alakul, míg keleten arányaiban több új vállalkozást alapítanak. Az ország szétszakadásának okai között keresendő, hogy a keleti országrészben alapított társaságok állami támogatásban részesülnek, ezért több nyugati vagy fővárosi cég is keletre települ, vagy ott hoz létre új vállalkozást.
Óvatosabbak lettek a cégalapítók
2014 első félévében 12 százalékkal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2013 azonos időszakában. Az első 6 hónapban valamivel több mint 16 ezer új társaságot regisztráltak Magyarországon. Ma már naponta közel 90 vállalkozás alakul, míg korábban ez a szám napi több mint 100 is lehetett. Jelenleg 552 ezer cég működik, ami az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 1,35 százalékkal kevesebb.
Most már biztosan állítható, hogy megállt Magyarországon a cégszámnövekedés, és csökkenésnek indult a vállalkozások száma, ahogyan azt a Bisnode korábban előrejelezte.
2013 közepéig folyamatosan nőtt a vállalkozások száma, de korábban nem volt ritka az évi 5-6 százalos növekedés sem. Valószínűleg a csökkenéshez szervesen hozzájárult az is, hogy a kft-alapításhoz szükséges tőke 3 millió forintra emelkedett, illetve a meglévő társaságoknak is teljesíteniük kell ezt a jegyzett tőkét.
További tényezőként említhető, hogy a hatóságok egyre szigorúbban lépnek fel az adót nem fizető vagy nem fellelhető vállalkozásokkal szemben, és egyre több kényszertörlést rendelnek el.
Az elemzésből látszik, hogy a legtöbb iparágban csökkent a cégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenés a papíriparban, a fafeldolgozás terén és az építőiparban történt. A vegyiparban, az élelmiszergyártásban és a mezőgazdaságban viszont a bővülés még mindig 1 százalék felett van.
Javult a fizetési fegyelem
Az átlagos fizetési határidő az első félévben 27 nap volt, míg egy évvel korábban átlagban 29 napra fizettek a cégek. Jelenleg az átlagos fizetési késedelem 17 nap, ami 3 nappal kevesebb, mint egy évvel korábban. A határidő és késedelem mellett a határidőben fizetett számlák aránya is javult, mivel jelenleg a követelések 65 százalékát fizetik maximum egy nap késéssel a vállalkozások, míg egy évvel ezelőtt csupán 60 százalék volt ez az arány.
Fizetési feketelista
A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártóinál, a vegyiparban és az építőiparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő.
A legtöbbet késő szektorok listáját a papíripar vezeti 30 napos késedelemmel, ezután következik a vegyipar (30 nap) és az építőipar (29 nap).
Megyénként Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Zala és Hajdú-Bihar megye cégei fizetik a legnagyobb határidővel a számlákat (több mint 30 nap). A legnagyobb fizetési késedelem (18 nap felett) pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében, valamint Budapesten jellemző.
Mi várható a második félévben?
Várhatóan tovább fog nőni a kényszertörlések száma, illetve az ország kelet-nyugat irányú széttagoltságában továbbra sem áll be változás. Kérdéses, hogy a minisztériumok tervezett vidékre költöztetése, illetve a keleti országrész cégeinek támogatása javít-e hosszú távon a helyzeten.
Jó hír, hogy a fizetési fegyelem javul, de sok esetben ez nem teljesen a gazdaság javulásának a jele. Számtalanszor előfordul, hogy a szállítók csak akkor teljesítenek, ha a pénz már beérkezett a számlájukra, ezért a megrendelőnek érdekében áll korábban fizetni.
A GKI gazdasági előrejelzése a növekedést csak átmeneti tényezőként értékeli, és a választási gazdaságpolitika, valamint az EU-támogatások beömlése következményének tartja. A folyamatosan növekvő felszámolási és kényszertörlési számból is az derül ki, hogy még korán sem indult el Magyarország a stabil növekedés útján.
Az látszik, hogy a vállalkozások száma már stabilan csökken a korábbi évek növekedésével szemben, viszont ez nem rossz tendencia, ha egy kisebb, de annál stabilabb és növekedni tudó vállalkozói réteg alakul ki idehaza – olvasható a Bisnode összegzésében.
