Üzleti tippek

Bárkiből lehet vállalati „besúgó”

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2014. 02. 26. 12:03

2014-től magánvállalatok is létrehozhatnak törvényileg szabályozott visszaélés-jelentéstételi rendszert. Ez alapján a cégen belüli gyanús eseményekről biztonsággal tehetnek bejelentést a munkatársak – hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Korábban a témában:

A törvény pozitív fejlemény, ám a Transparency International listáján Magyarország egyelőre nem kerülhet be a legfejlettebb szabályozású államok sorába. Ennek oka, hogy jelenleg még nincs olyan hazai program, amely biztosítaná a bejelentők hatékony védelmét az esetleges negatív szankciókkal szemben.

Megtörtént eset Angliából

Toni Fernandes, az egyik nemzetközi telekommunikációs cég pénzügyi vezetője arra figyelt fel, hogy az ügyvezető igazgató számlák nélkül vesz fel költségtérítést, és az összegek egy ruházati boltba, illetve egy ügyvédhez vándorolnak. 316 ezer fontot költött el főnöke jogosulatlanul. Amikor beszámolt erről az igazgatótanácsnak, felfüggesztették, majd elbocsátották. Ám a brit bejelentővédelmi törvénynek köszönhetően a munkaügyi bíróságtól 239 ezer font kártérítést kapott, a csaló igazgatót pedig kirúgták.

A Transparency International által idézett történet arra világít rá, hogy milyen fontos szerepet tölthet be, ha egy országnak van úgynevezett whistleblowing (visszaélés-jelentéstételi) rendszerekre vonatkozó szabályozása.

Védett bejelentők

Január óta a magántulajdonban lévő cégek Magyarországon is létrehozhatják a whistleblowing rendszert. Ez a belső szabályozás a gyanús vállalati eseményekről szóló bejelentéseket kezeli.

„Ha egy munkavállaló a bejelentések fogadására kijelölt személyt vesztegetésről, gyanús tanácsadói szerződésről, könyvelési anomáliákról informálja, akkor megfelelő ‘forgatókönyv’ szerint zajlik a vizsgálat, és a bejelentő elvileg megnyugodhat, hogy ő és személyes adatai biztonságban lesznek” – magyarázta Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

A törvény elsősorban az amerikai tőzsdén jegyzett, illetve az amerikai Securities and Exchange Commission (SEC) felé jelentéstételi kötelezettséggel bíró cégek és azok magyar leányvállalatai számára lehet érdekes. A whistleblowing intézménye ugyanis az Egyesült Államokból származik. A jogalkotó célja az volt, hogy a hazai szabályozást az Európai Unió előírásai szerint alakítsa ki.

A Transparency International tavaly novemberben négy országot sorolt a fejlett bejelentővédelmi törvény szerint működő államok közé az unióban: az Egyesült Királyságon kívül Luxemburg, Románia és Szlovénia szerepelt a listán.

Magyarország Ausztriával és Németországgal együtt azon 16 állam között kapott helyet, ahol részlegesen oldották meg a kérdést.

Visszaélések így is lehetnek

Mint minden rendszerrel, természetesen ezzel is vissza lehet élni, például személyes bosszúra felhasználni. „A rosszhiszemű bejelentésnek, visszaélésnek azonban polgári jogi, munkajogi vagy súlyosabb esetben büntetőjogi szankciói lehetnek” – figyelmeztet a szakértő.

Így működik a rendszer

A munkáltató egyik kötelezettsége, hogy a rendszer működését, jellemzőit a cég honlapján magyar nyelven részletesen ismertetnie kell.

A munkavállalókon kívül bejelentést tehetnek a szerződéses partnerek és azok is, akiknek ehhez méltányolható jogos érdekük fűződik. A bejelentést a munkáltató köteles 30 naptári napon (kivételes esetben 3 hónapon) belül kivizsgálni, és a bejelentő adatait, valamint a bejelentés tartalmát a vizsgálat, illetve az eljárás jogerős lezárásáig titokban tartani. A munkáltató bejelentővédelmi ügyvédet is megbízhat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.