A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv-bizalmiindex 7 pontos csökkenést követően jelenleg -18 ponton áll. A háttérben főként a közterhekkel, a gazdaságpolitikával és a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások romlása áll, miközben egyedül a munkaerő-részindexnél tapasztalható számottevő javulás – derül ki a K&H legfrissebb, szeptemberben készült felméréséből.
A rezsicsökkentés hatásai
„Ebben a negyedévben az a ritka helyzet állt elő, hogy a kkv-index és a fogyasztói index teljesen ellentétes pályán kezdett el mozogni. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a rezsicsökkentésre irányuló törekvéseket máshogy ítéli meg a lakosság és a vállalkozások” – magyarázta Németh László, a K&H kkv-marketing főosztályvezetője.
Jelenleg a cégek jövőbe vetett bizalmát meghatározó 10 tényező közül a közterhekkel kapcsolatos várakozások részindexértéke a legalacsonyabb: 11 pontos csökkenést követően -47 ponton áll.
A negatív hozzáállás azzal magyarázható, hogy a válaszadók közel fele (49 százalék) növekvő közterheket prognosztizál, további 29 százalék azonos szintre számít, míg csupán tizedük várja a közterhek csökkenését.
A kkv-k harmada vállalkozásellenes gazdaságpolitikától tart
„Nyolc százalékponttal nőtt azon kkv-k aránya (39 százalék), amelyek szerint a kormány elmúlt három hónapban hozott döntései negatívan fognak hatni a versenyképességükre. A kkv-k harmada pedig úgy véli, hogy a kormány következő egyévi munkája inkább vállalkozásellenes lesz. Az egyetlen számottevő javulás csupán a munkaerővel kapcsolatos várakozásoknál figyelhető meg. A javuló tendencia annak köszönhető, hogy a vállalkozások nagyobb béremelést terveznek a következő egy évben” – részletezte Németh László.
Bizakodás nyomokban
A különböző szektorokat tekintve mindenhol megfigyelhető a pesszimizmus. A csökkenés ellenére ismét az ipari, építőipari vállalkozások a legbizakodóbbak, azonban az agrárszektor bizalma fordult a leginkább negatív irányba. A hangulatromlás minden árbevétel-kategóriára jellemző, viszont továbbra is a középvállalkozások vélik legjobbnak helyzetüket, míg a mikrovállalkozások látják a legborúsabban a jövőjüket.
