Üzleti tippek

Állami pénzre hajthatnak a kkv-k

A tervek szerint az eddiginél több cég kapna esélyt arra, hogy részt vegyen a kis értékű közbeszerzési eljárásokban.

Több ponton is módosul a közbeszerzési törvény (Kbt.) a kormány által benyújtott tervezet szerint. A kiigazító intézkedések között van néhány jelentős változtatás is, amelyek alaposan felforgathatják a költségvetési szervek kis értékű beszerzéseit – tájékoztatta az FN24-et Murvai László, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. közbeszerzési igazgatója.

A jelenlegi szabályozás szerint a nettó 25 millió forint alatti árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés, illetve a 150 millió forintos építési beruházás esetén az ajánlatkérőknek nem kell hirdetmény útján közzétennie az ajánlati felhívást, hanem elegendő három – általuk kiválasztott, kkv-nak minősülő – szervezetet „meghívni” az eljárásba. Az ilyen (a köznyelvben helytelenül meghívásosnak nevezett) közbeszerzési eljárásban a verseny csak korlátozottan érvényesül, mivel csak azok a vállalkozások tehetnek ajánlatot, amelyeknek a kiíró megküldte a felhívást – magyarázta a Saldo szakértője.

A parlamenti vita alatt álló törvénytervezet ezen kíván változtatni úgy, hogy az ilyen eljárásokban részt vehessenek „külső”, az ajánlatkérő által meg nem hívott ajánlattevők is.

A tervezett változtatás szerint az eljárás megindítása előtt öt nappal az ajánlatkérő honlapján (ennek hiányában a Közbeszerzési Hatóság weboldalán) közzé kell tenni az eljárás legfontosabb adatait. Így például a szerződés tárgyát és nagyságát, a teljesítés helyét és idejét, valamint az eljárás megindításának tervezett napját. Ha a közzététel alapján valamely gazdasági szereplő jelzi a részvételi szándékát a kiírónak, akkor az köteles részére ajánlattételi felhívást küldeni az eljárás megindításakor.

Kockázatok és mellékhatások

Murvai László szerint a minél több cég bevonását két tényező veszélyezteti. Egyrészt a tervezet nem határozza meg pontosan, hogy a megindítandó eljárás adatait az ajánlatkérő honlapjának mely részén – például főoldalán – kell közzétenni. Emiatt az is előfordulhat, hogy az információkat csak hosszas keresgélés után találják meg az érdeklődők.

Másrészt a kormánypárti képviselők módosító indítványt nyújtottak be, amely kivenné a fenti változtatást a tervezetből. Az indok, hogy fenntartsák a helyi kkv-k helyzetbe hozását.

A Saldo közbeszerzési igazgatója elmondta: a felvázolt módosítás hatása valóban nehezen mérhető fel, hiszen a kisebb értékű beszerzések hirdetmény nélküli eljárásai eddig sem jelentették feltétlenül a korrupció megjelenését. Másik oldalon viszont a korlátozott versenyhelyzet (például a korábbi üzleti kapcsolatokban megismert minőségi beszállítók meghívása) jelentős idő- és kockázatcsökkentő tényező volt az ajánlatkérő szempontjából. Arról pedig nincsenek megbízható becslések, hogy az ilyen hirdetmény nélküli eljárások mennyivel drágább beszerzéseket eredményeznek a nyílt eljárású szerződésekhez képest – tette hozzá.

Ezekre is figyeljenek!

A várhatóan júliustól hatályba lépő jogszabálytervezet még számos további módosítást is tartalmaz. Például:

– A problémás „egybeszámítási szabály” tovább puhul, mivel ezentúl nem adódnak össze a funkcionálisan egybe nem tartozó beszerzések értékei.

– Az építési beruházásoknál a pótmunkák felhasználására alkalmazható tartalékkeret maximális mértéke 5-ről 10 százalékra emelkedik.

– A két hónapnál hosszabb építési beruházásoknál kötelezően biztosítandó 5 százalékos előleg felső határa 10 millió forint helyett 68 millióra módosul.

– Az ajánlattevői oldal adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a papíralapon bekérhető ajánlatok példányszámát egyre csökkentik.

– Megszűnik a közbeszerzések kötelező részekre bontása, ezt a döntést a jogszabály ezentúl az ajánlatkérőre bízza.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik