Évről évre egyre több nő kerül az államigazgatásba. Az első helyen Kanada, a lista végén Szaúd-Arábia végzett – derül ki az Ernst & Young legfrissebb felméréséből.
„A következő egy évtizedben előreláthatólag egymilliárd nő lép majd be a munkaerőpiacra, indít saját vállalkozást, illetve tölt be új vezető pozíciót. Épp ezért a nőkre ma már egyre inkább úgy tekintenek, mint a következő nagy feltörekvő piacra, a folyamatot pedig a kormányzatok sem hagyhatják figyelmen kívül. Sok országban felismerték már az ebben rejlő lehetőségeket, és a szabályozási környezetet is annak megfelelően alakították át, hogy csökkentsék a nemi esélyegyenlőtlenséget. Ennek ellenére a női vezetők aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké” – mondta Bindics Judit, az Ernst & Young államigazgatási szolgáltatások üzletágának vezetője.
Miniszterelnöknő Szaúd-Arábiában? Kizárt
A világ húsz legfejlettebb országát vizsgáló felmérésből kiderül, hogy mindössze négy államban haladja meg a harminc százalékot a női vezetők aránya az államigazgatásban, annak ellenére, hogy a szektor munkavállalói között általában magas arányban vannak jelen a nők. Még a listán első helyet szerzett Kanadában is csupán 45 százalék a női döntéshozók aránya, míg a szektorban összességében 62 százalékos a reprezentációjuk. A vezetői lista második helyén Ausztrália, a harmadikon az Egyesült Királyság végzett. A legrosszabbul India, Japán és Szaúd-Arábia teljesített.
Az államigazgatási területen arányaiban Oroszországban dolgozik a legtöbb nő, a második helyen az Egyesült Királyság, a harmadikon a Dél-Afrikai Köztársaság szerepel.
A politikai életet tekintve a Dél-Afrikai Köztársaságban a legnagyobb a hölgyek reprezentációja: a parlamenti képviselők 42 százalékát, a miniszterek 40 százalékát ők adják. A lista második helyén Németország áll, a “bronzérmes” pedig Kanada.
Másképp döntenek
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők megjelenése a döntéshozatali mechanizmusokban minőségi változást indít el az adott szervezetben. A női vezetők ugyanis elősegítik a mindkét fél számára előnyös, úgynevezett win-win szituációk kialakítását, sok esetben ezzel is előmozdítva a már holtpontra került vitákat” – mondta Bindics Judit.
Az Ernst & Young tanulmánya szerint négy fontos lépésnek kell teljesülnie ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Egyrészt jogszabályi változtatásokkal kell segíteni a láthatatlan akadályok leépítését, másrészt kulturális fejlődésre van szükség. A lista harmadik helyén a példaképek bemutatása, a negyediken a következő generációknak szóló akcióterv szerepel.
