Magyarországon a jelenlegi rendelkezések értelmében költségvetési támogatásban is csak olyan társaság részesülhet, amely – egyebek mellett – átláthatónak minősül a vonatkozó jogszabályok alapján. Mindez sok szempontból szükségessé teheti a hazai vállalkozások szerkezetének újragondolását, még akkor is, ha nem az adóelkerülés a célja egy-egy komplexebb struktúrában működő cégnek – olvasható a a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda közleményében.
Az átláthatóság követelményének egy magánszférához tartozó társaság akkor tesz eleget, ha tulajdonosi szerkezete, így elsősorban tényleges tulajdonosa megismerhető, székhelye és adóilletősége a jogszabályok által megjelölt országok valamelyikében, például uniós tagállamban van. Nem minősülhet továbbá ellenőrzött külföldi társaságnak, ráadásul a fenti feltételek minden, közvetlenül vagy közvetve jelentős befolyással rendelkező tulajdonosára nézve is fennállnak.
Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor az adott társaság nem részesülhet költségvetési támogatásban. Ha pedig a fenti feltételek hiányában kapott költségvetési támogatást, akkor a jogszabályba ütköző módon kiutalt összeg adott esetben visszakövetelhető lehet – összegezte dr. Göndöcz Péter, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértője.
A költségvetési támogatáshoz megkövetelt átláthatóság magasabb szintű követelményt jelent, mint amelyet a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény általánosan előír. Ez utóbbi minden vállalkozást érint, hiszen már egy egyszerű bankszámlanyitás esetén is kötelező ezen szabályok alkalmazása, és ennek keretében például a cég mögött álló tényleges tulajdonos személyének megjelölése.
Az elmúlt napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott, vissza nem térítendő támogatásban részesült cégek tulajdonosi hátterével kapcsolatos országgyűlési képviselői kérdések, feltételezések és miniszteri vizsgálatok is azt mutatják: komoly veszélyeket rejt, és veszteségeket okozhat tulajdonosának egy könnyelműen alkalmazott, külföldi elemet tartalmazó cégstruktúra.
„Nem elég tehát becsületesnek lenni, annak is kell látszani. Sok esetben a tisztességtelen céloktól mentes társaságok is elzárhatják magukat a költségvetési támogatás lehetőségétől, de még akár az állami, önkormányzati szervekkel való szerződéskötéstől is. Természetesen egy nem megfelelő struktúra egyéb hátrányokkal is járhat: az ellenőrzött külföldi társaság részére kifizetett jövedelmek és költségek elszámolhatósága mellett számos adminisztratív teher is nehezíti a nem elismert célból felállított és működtetett cégstruktúrákat” – mondta dr. Horváth Balázs adószakértő.
Éppen ennek a veszélyforrásnak a kizárása miatt fontos, hogy a társaságok a közép- és hosszú távú stratégiájuk valamennyi szempontjának figyelembevételével, körültekintően járjanak el szervezetük és működésük megszervezésekor. Az érintett vállalatok az állami támogatások elnyerésére is nagyobb eséllyel pályázhatnak, amennyiben gazdasági céljaik megvalósítása, illetőleg a külföldi befektetők adott cégben történő részesedésszerzése a magyar jogszabályok által elismert és támogatott módon történik.
