A közelmúltban létrejött uniós megállapodás szerint alacsonyabb költséggel szerezhetnek majd a bejelentők egész Európára kiterjedő oltalmat. Az új rendszer sok esetben viszont jelentős versenyhátrányt hozhat a hazai kkv-knak. Egyrészt több olyan külföldi szabadalommal találják majd magukat szemben Magyarországon, amelyek korlátozni fogják a gazdasági lehetőségeiket, másrészről szabadalombitorlási per esetén jelentősen megdrágulnak a költségek, ami a legérzékenyebben ezt a vállalkozói szegmenst érintheti – összegzi a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Február végén aláírták az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) létrehozásáról szóló megállapodást. Ez az egységes európai szabadalom létrehozatalának második eleme: célja a közös bíráskodás létrehozása. Az új bírósági rendszer Anglia, Franciaország és Németország, valamint további 10 ország ratifikációját követően lép életbe. (Erre várhatóan 2014-ben kerülhet sor.)
Az egységes európai szabadalom létrehozásának (ez a rendszer első lépcsője) célja a költségcsökkentés. Az új rendszerben ugyanis egyetlen bejelentés útján 25 EU-tagállam területén lehet egyidejűleg hatályos oltalmat szerezni. Spanyolország és Olaszország jelenleg nem vesz részt az együttműködésben.
Kik lesznek a nyertesek?
Bacher Gusztáv, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere kiemelte: a változás elsősorban azoknak a jelentős K+F tevékenységet folytató magyar cégeknek kedvező, amelyeknek külföldi piacaik is vannak, így nemcsak Magyarországon van szükségük szabadalmi oltalomra.
Az oltalomszerzés költségeit csökkenti, hogy nem kell majd minden országban külön eljárást kezdeményezni, fordítást benyújtani. Továbbá az oltalmi idő végéig évente fizetendő fenntartási díj is alacsonyabb lesz. Az Egyesült Államokban ma például nagyjából 2 ezer eurónak megfelelő összegbe kerül egy szabadalom lajstromozása, Európában viszont mindez 36 ezer euró. Az új rendszerben az európai költség várhatóan körülbelül 5 ezer euróra csökken. Az egységes európai szabadalomtól várt költségcsökkentés „nyertesei” döntően a külföldi (jórészt nem is európai) vállalkozások lehetnek.
2011-ben 46 szabadalmat szereztek magyar jogosultak (a megadott európai szabadalmak 0,7 ezrelékét), ezzel szemben 2750 új, külföldi javára fennálló oltalmat hatályosítottak Magyarország területén. Az idehaza 2011-ben hatályos szabadalmak csupán 7 százaléka volt magyar kézben. Az egységes szabadalom bevezetésétől az is várható, hogy a Magyarországon hatályos szabadalmak (hasznosítási monopoljogok) száma jelentősen megemelkedik. Az Európai Bizottság évi 10-30 ezer egységes szabadalom megadásával számol. Szakértői szerint pusztán az egységesítés hatására az EU-t megcélzó szabadalmi bejelentések száma 24 százalékkal fog megugrani. Így előállhat az a helyzet, hogy a Magyarországon hatályos, külföldieknek megadott szabadalmak mennyisége is számottevően (akár öt-tízszeresére) emelkedhet.
Ezek a buktatók
„A hazai vállalkozások számára az is fontos szempont, hogy az új rendszerben több lesz a Magyarországon is érvényes szabadalom, azaz több monopóliumba ütközhet egy magyar cég, mint eddig. Emiatt pedig előreláthatóan több esetben fennállhat annak veszélye, hogy szabadalombitorlást követ el. Ha vele szemben fellépnek, az eljárás jelentős költséggel fog járni a bitorló fél számára” – hangsúlyozta Bacher Gusztáv.
Míg eddig több országban kellett pereskedni (többször előfordultak eltérő tartalmú döntések is), az új rendszerben az Egységes Szabadalmi Bíróság jár el. Ennek előnyeit vélhetően inkább a multinacionális vállalatok élvezik majd, mivel az egységes szabadalmi bíráskodás drága lesz. Ennek oka az ESZB összetett, nemzetközi fórumrendszere. Például a központi divíziójának székhelye Párizs, de a központi divízióban két szaktestület is létrejön: az egyik Londonban (elsősorban gyógyszeripari ügyekben), a másik Münchenben (főként gépipari területen). A külföldi székhelyű bíróság előtti eljárás a költségeket jelentős mértékben növeli.
A szakértők szerint éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy legyen Budapesten is helyi vagy legalább regionális divízió. Ezt a kormányzati célt tartalmazza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kidolgozott Jedlik-terv.
