A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint a hazai vállalkozások fizetésképtelenségi mutatója országos átlagban 40 százalékkal nőtt az első félévben a tavalyi év azonos időszakához képest. Egyes ágazatok helyzete azonban még inkább ellehetetlenült. Jelentős visszaesést továbbra is főként a belső piacra termelő ágazatok szenvedtek el. Az építőipar, a kis- és nagykereskedelem számítanak a legkockázatosabb szektoroknak. Az adatok azonban nagyjából megfelelnek a várakozásoknak.
Az első félév adatai jól tükrözik a gazdaság helyzetét – véli Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója. A szakértő nem látja jelét a javulásnak, de bízik abban, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval megkezdett hiteltárgyalások a befektetői bizalom visszaszerzéséhez vezethetnek, ami pedig idővel azt is eredményezheti, hogy a Coface minősítésében is visszakaphatja Magyarország az „A” kategóriás besorolást. A minősítés javításával ugyanis a cégek ismét hitelképesebbé válnának, és az anyavállalatok is jobban hiteleznének a leányaiknak. Ezzel tehát megállna a hangsúly áttolódása a szállítói hitelezésre, illetve a fizetési határidőket sem feszítinék tovább. Ez azonban nem várható egyik napról a másikra.
| Üzleti tipp |
| A Coface Hungary ügyvezetője szerint nagy részben kivédhetőek a nem fizetési kockázatok. Például ebben segíthet az előzetes információgyűjtés a potenciális partnerről, a fizetési szokásainak a folyamatos monitorozása, és a megfelelő cégfigyelő szolgáltatás kiválasztása is. Emellett célszerű a hitelbiztosítás megkötése is, ami védelmet tud nyújtani a partnerek hibájából felmerülő károk ellen. |
Bezár a bazár
A legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az eljárások 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, nagyjából 17 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Továbbá az érintett cégek között a turisztikai, vendéglátóipari, gépjárműipari társaságok és az ingatlangazdálkodók is nagy számban vannak.
Ágazati megközelítésben nincs semmi különös a mostani adatokban – magyarázta Kárpáti Gábor. A legkomolyabban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: ott, ahol elsősorban a belföldi keresleten áll vagy bukik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, és a turizmus-vendéglátásban.
A szakértő szerint az építőiparban még hosszú távon sem várható az eljárások számának csökkenése, hiszen minél jobban elhúzódik a gazdaság pangása, annál rosszabb helyzetben ragadnak bent az építőipari cégek.
Az ingatlangazdálkodásba is részben az építőipari hatások gyűrűznek be, további nehezítő tényező, hogy szinte megszűnt a belső kereslet a lakossági, az állami, és a vállalati oldalról egyaránt. Ez utóbbi kötődik a globális válság elhúzódásához is, hiszen a külföldi befektetők sem jönnek úgy, mint korábban.
A Malév-csőd és a nem is olyan szép kártya
Az egyik legnagyobb – és leginkább egyértelmű – vesztes ezúttal a turizmus, amit azonban csak részben lehet visszavezetni a cafeteria-rendszerben bekövetkezett változásokra, arra, hogy az új elemek, mint a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány még nem terjedtek el olyan széles körben, mint a korábbi utalványok. A másik hátráltató tényező nem meglepő módon maga a válság és az, hogy az emberek már felélték a megtakarításaikat. A mélyrepüléshez a Malév csődje is hozzájárult, hiszen így kevesebb külföldi érkezik az országba, és magyar kiutazók sem feltétlenül a Ferihegyről repülnek. Sokan a szomszédos országok jól elérhető reptereit használják inkább.
| Csőd helyett |
| A pénzszűke miatt a kiscégek is egyre jobban nyitnak az informatikai outsourcing felé, és már a felhő alapú megoldás sem számít ördögtől valónak. |
