Nem csak a „kétforintos” telefonadó megállapítása, beszedése és befizetése állíthatja kihívások elé a magyar telekommunikációs szektort, az ügyfeleket és a vállalkozásokat, hanem az ezzel kapcsolatban felmerülő esetleges további adófizetési kötelezettségek is – derül ki az Accace szakértőinek gyorselemzéséből.
A hétfőn nyilvánosságra hozott új Széll Kálmán-terv még számos további kérdést vet fel, de az már bizonyosnak látszik, hogy az új adónem bevezetése tovább növelheti a vállalkozások adminisztrációs terheit.
Fotó: Northfoto
Nem hungarikum, az ukránok már bevezették
A tanácsadó cég régiós körképéből kiderül, hogy a telefonadó nem számít hungarikumnak. Az általuk vizsgált öt ország (Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) közül egyedül Ukrajnában létezik hasonló közteher. Ennek mértéke a telefonszolgáltatási díj 7,5 százaléka, amelyet mint nyugdíjjárulékot kell a telekommunikációs vállalatoknak megfizetniük.
Kádár Zoltán, az Accace adószakértője szerint könnyen előfordulhat, hogy a telefonadó további adófizetést is jelent a cégeknek: ilyen lehet például a személyi jövedelemadó az egyéb béren kívüli juttatás jogcímén. Abban az esetben ugyanis, ha a munkáltatók a magáncélú telefonhasználatot továbbra is megtérítik a munkavállalóknak, akkor az eddig is fizetett szja-n kívül további terhekkel kell számolniuk.
Az új adónemből idén 30, jövőre 50 milliárd forint bevételt remél a kormány. A tervezett telefonadó valószínűleg „átmegy” majd az Európai Bizottság rostáján, mivel az Európai Bíróság egy korábbi ítélete (C-475/03) alapján úgy tűnik, hogy ez nem minősül hozzáadott érték típusú adónak, és így nem ütközik az uniós normákkal.
