Magasabb közterhek (19,04 százalék helyett 30,94 százalék) és összetettebb étkezési támogatás jellemzik az idei cafeteriát. Emiatt sokan azt prognosztizálták, hogy nagymértékű visszaesés lehet 2012-ben a béren kívüli juttatásoknál. A legpesszimistább jóslatok szerint akár a munkáltatók 20 százaléka is megszüntethette volna ezt a juttatási rendszert. De a Cafeteriatrend felmérése szerint nem ez történt.
Az általuk megkérdezett 1080 válaszadó munkáltató mindössze 7,8 százaléka szüntette meg teljes egészében a juttatási rendszerét, míg 2,5 százalék éppen 2012 elején kezdte el használni a cafeteria elemeket a juttatási rendszerében.
Fotók: Kummer János
Csökkent az egy főre eső juttatás
A növekvő terhek miatt persze az összkép mégiscsak visszaesést mutat 2012-re. A válaszadó cégek 52,6 százaléka csökkentette a dolgozóknak adott nettó juttatások értékét, s csak 9,1 százalék számolt be növekedésről. Átlagolva idén nettó 15,3 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2011-ben.
A felmérést készítő cég cafeteria szakértője, Fata László szerint ez az elvárásokhoz és a munkáltatókra nehezedő terhekhez képest így is kedvező eredmény. A mért csökkenés ugyanis csak néhány százalékkal nagyobb, mint a 11,9 százalékos közteher növekedés (2012-től 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni a kedvezményes adózású juttatásokra, 1,19 szeres értékére).
Hogyan fizetik a közterheket?
Elterjedt munkáltató gyakorlat, hogy a keretösszegből kell minden érintettnek kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 10 000 forintra szeretné tölteni a Széchenyi pihenőkártyáját (kedvező adózás mellett), akkor 13 094 forint fogy a cafeteria keretéből.
Ezt a gyakorlatot azonban csak a válaszadó munkáltatók 40,4 százaléka alkalmazza 2012-ben. 44,9 százalékuk azonban külön munkáltatói keretből fizeti ki a béren kívüli juttatások szja- és eho-terheit. A többiek vagy csak az eho-t vagy csak a személyi jövedelemadót hárítják a dolgozókra.
Összetett étkezés
Az étkezés támogatásának lehetőségei alapvetően átalakultak 2012-re. Míg tavaly gyakorlatilag egyfajta módon valósíthatta meg a munkáltató ezt a közkedvelt juttatást (kedvezményes adózással havi legfeljebb 18 ezer forintos hideg-meleg étkezési juttatás formájában), addig az idén négyfajta lehetőség is rendelkezésre állhat.
A frissen megjelent Erzsébet-utalvány mellett (ami az idén hideg- és melegétkezésre is felhasználható) használatban maradnak a magasabb (51,17 százalékos) adó- és járulékteherre adható tavalyi étkezési utalványok is a hidegétkezés támogatására. Az Erzsébet-utalvány havi 5 ezer forintig adható kedvezményes (30,94 százalékos) adózással. “Meleg” étkezés ezen kívül a Széchenyi pihenőkártya vendéglátás alszámlájáról (évi maximum 150 ezer forintig kedvezményes az adózása), illetve speciális esetben munkahelyi étkeztetéssel (havi 12 500 forintig kedvezményes a közterhe) is adható.
Milyen étkezési juttatást adnak idén?
A válaszadó munkáltatók 69 százaléka legalább kétféle juttatási formában valósítja meg az étkezés támogatását.
A legtöbben először a kedvező adózású, hideg étkezésre is költhető Erzsébet-utalványt kínálják (86 százalék szerepelteti ezt a juttatási rendszerében). A válaszadók 66 százaléka biztosít lehetőséget a dolgozóinak a Széchenyi pihenőkártya vendéglátás alszámlájának használatára. Emellett a megkérdezett munkáltatók 21,5 százaléka döntött úgy, hogy a 2011-ben használt étkezési utalványokat a magasabb adóteher (51,17 százalék) ellenére is szerepelteti a palettán.
Sajnos a munkahelyi étkeztetést csak 14,5 százalék veszi majd igénybe. Ennek fő oka a cafeteria szakértő szerint az, hogy csak kevés munkáltató tudja teljesíteni a törvényben meghatározott speciális feltételeket. (Azonos telephelyen kell hogy legyen a munkahely és az étkező, s ha a dolgozók papír vagy elektronikus utalvánnyal veszik igénybe az étkezést, akkor feltétel az is, hogy külsős vendégeket ne fogadjon a menza.)
Többen adnak magasabb adóteher melletti juttatást
A 2012. január végén elkészült felmérés érdekes eredményt hozott azzal kapcsolatban is, hogy hogyan viszonyulnak a munkáltatók magasabb adóteherrel adható juttatásokhoz. (Ezek az úgynevezett “egyes meghatározott juttatások”, amelyek adóterhe 51,17 százalék.)
Míg 2011-ben a 19,04 százalékos kedvező adóteher mellett kevesen alkalmazták a kevésbé kedvező, 51,17 százalékos adóteherrel járó juttatásokat, addig 2012-ben a válaszadó munkáltatók 43,8 százaléka biztosít valamilyen formában ilyen költségesebb elemeket is.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a 2012-es kedvező (30,94 százalékos) közteher már nem esik olyan távol az 51,17 százaléktól. Másrészt a változások okozta bizonytalanságban stabil pont lehet a korábbról már ismert juttatások használata, még ha ez magasabb kiadásokkal jár is.
