Szociális hozzájárulási adónak nevezné át a jövő évtől a munkáltatók által fizetendő (27 százaléknyi) járulékokat Rogán Antal fideszes képviselő. Így a 24 százalékos nyugdíjbiztosítási, valamint az összesen 3 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékmegnevezés megszűnne.
Megemelkedne a vállalkozói adóalap
Nem pusztán csak átkeresztelésről van szó. A javaslat szerint a főállású vállalkozóknak legalább a mindenkori minimálbér 112,5 százaléka után kellene saját magukra megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Da vajon honnan jött ez a 112,5 százalékos adóalap, és mit is jelent ez pontosan a vállalkozóknak?
Zara László adószakértő szerint valamiféle átlagolás történthetett. Az eredeti tervek szerint ugyanis a főállású vállalkozóknak saját magukra legalább a minimálbér 150 százaléka után kellett volna egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetniük (tb-járulékot nem).
A javaslat miatt ezt a szabályt nem lehetne alkalmazni. Hiszen ha a 3 járulék helyett egy adó lesz, akkor annak célszerű, hogy az adóalapja is egy legyen. Rogán valószínűleg ezért emelné meg a szociális hozzájárulási adó alapját 112,5 százalékra.
Még többet fizethet maga után a vállalkozó
S hogy ez mit jelent? Utánaszámolva kiderül, hogy az új adónál a 112,5 százalékos adóalappal több mint a duplájával nőne a minimálbéren bejelentett főállású vállalkozó saját maga után fizetendő közterhe az eredetileg tervezetthez képest. Ha ugyanis csak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kellene a minimálbér másfélszerese után megfizetni, az mindössze 5,55 százalékos tehernövekedést jelentene. A szociális hozzájárulási adó miatt viszont 12,5 százalékkal nőne a befizetendő közteher.
Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a tervezett 92 ezer forintos minimálbérrel számolva 24 840 forint helyett legalább 26 220 forintot kellene maguk után fizetniük a vállalkozóknak, ha maradnának a járulékok. A Rogán-féle új adóval viszont minimum 27 945 forintra emelkedne a fizetendő.
