A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) honlapján semmi nem utal arra, hogy az üdülési csekk forgalmazásában és elfogadásában hamarosan változások lesznek. Csak azokat a cégeket értesítették (levélben) a tudnivalókról, akik korábban már rendeltek csekket.
A lényeg, hogy már csak szeptember 30-ig lehet kedvezményes adózással üdülési csekket kiadni. Ahhoz, hogy ez a határidő tartható legyen, az igénylő vállalkozásoknak legkésőbb szeptember 20-22-ig el kell juttatniuk a megrendeléseiket a MNÜA-hoz.
Ha egy cég még nem adta ki az idei üdülési csekkeket (a vállalkozások egy része ezt őszre halasztja minden évben), jó, ha odafigyel ezekre a határidőkre, különben jelentősen megnövekedhetnek a fizetendő közterhei.
Ha őszre tervezték a kiadást
Mit csinálhat egy cég, ha őszre vagy télre tervezte az üdülési csekkek (egy részének) kiosztását? Három lehetősége van – tudtuk meg – a Cafeteria Trend szakértőjétől, Fata Lászlótól.
1. Megteheti, hogy előre hozza a kiadást (legkésőbb szeptember végéig), hogy még élvezhesse a cég és a dolgozó is az adókedvezményt. Feltéve, hogy megvan rá most a pénze. Ha cafeteria rendszere van, és abban, valamint a dolgozókkal kötött megállapodásban rögzítette az ütemezést, akkor ezeket módosítani kell az előrehozott juttatás miatt, a dolgozókat pedig tájékoztatni.
A cafeteria szakértő szerint amelyik cég akar még üdülési csekket adni a dolgozóinak, annak célszerű a végső határidő előtt, szeptember közepéig leadnia a igénylését a MNÜA-hoz. És arra kell még ügyelni, hogy a dolgozóval legkésőbb szeptember 30-i dátummal vetesse át a cég a csekkeket, hogy még kedvezményesen adózhasson.
Az adózás ugyanis a jövedelem megszerzésének időpontjához igazodik. Ez utalványnál az átvétel napja. Ezért kell nagyon figyelni rá, hogy ez legkésőbb szeptember 30-án megtörténjen, mert utána már meg kell fizetni a többlet terheket – erősítette meg a PricewaterhouseCoopers adószakértője, Horváthné Szabó Beáta is.
2. Dönthet úgy, hogy nem hozza előre (szeptember 30-nál korábbra) az üdülési csekkek kiadását. Ekkor viszont arra kell számítania a cégnek, hogy magasabb közterheket kell fizetnie.
szeptember 30. után
A szeptember 30. után kiadott üdülési csekkek adózása már nem kedvezményes (vagyis nemcsak szja-t kell rá fizetni). A dolgozónak kiadott csekk munkaviszonyból származó jövedelemnek, a dolgozó hozzátartozójának juttatott pedig egyéb jövedelemnek számít. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak le kellene vonnia a személyi jövedelemadót (szuperbruttóra 16 százalék, vagyis 19,04 százalék), és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (17,5 százalék). A gond csak az, hogy a csekkből ezeket nem lehet levonni (mert nem pénz). Tehát vagy levonja a munkáltató az szja-t az adott havi bérből, vagy a következő havi bérekből csepegtetve, vagy bejelenti az adóhatóságnak, hogy nem tudja levonni, és akkor a munkavállalónak kell az adóhatóság felé a következő negyedévben befizetnie. A járulékok megfizetésénél viszont nincs ez utóbbi lehetőség, így azokat mindenképpen a dolgozótól kell valahogyan levonnia a munkáltatónak. Ezen kívül a munkáltatónak meg kell fizetnie a csekkek összege utána tb (27 százalék), és a szakképzési járulékot (1,5 százalék) is. Ha pedig a munkavállaló hozzátartozója kapja az üdülési csekket a kedvezményes adózású határidőn túl, akkor annyi az eltérés, hogy a munkáltatónak nem TB járulékot, hanem ugyanennyi (27 százalék) ehót kell fizetnie – mondta el az adószakértő.
Elég drága és nehézkes lenne, sok adminisztrációval járna, ha ilyen feltételek mellett továbbra is rendelne egy cég üdülési csekket. A hasonló adózású vásárlási utalványok sem népszerűek. Ezért is valószínűsíti az adószakértő, hogy megvalósulhat a jogalkotó szándéka, és a jövőben nem fognak üdülési csekket adni a cégek.
3. Adott az a lehetőség is, hogy már nem üdülési csekket ad a cég, hanem másfajta juttatást, például Széchenyi Pihenőkártyát. És itt megint kettéválik a dolog. Ha csak a munkáltató fejében volt eddig, hogy majd ad esetleg üdülési csekket, akkor nincs semmi gond, egyszerűen nem ad, vagy ad helyette mást. De ha cafeteria-szabályzat és dolgozói nyilatkozat is volt, akkor ezeket módosítani kell, ha csak nincs automatikus átirányítási lehetőség a cafeteria-szabályzatban a megmaradó összegekre. Persze a teljes keret átirányítása nem biztos, hogy osztatlan sikert arat a dolgozók körében. Például ha automatikusan pihenőkártyát kapnak, amivel csak szálláshelyfoglalás mellett lehet a szolgáltatásokat fizetni.
A felhasználóknak annyit kell tudniuk, hogy lejárt csekket eddig sem vettek vissza, és ezután sem fognak. (Nem volt jellemző egyébként, hogy aki csekket kapott volna, ne használta volna fel a lejárati idő végéig, vagy a lejárati időn belül ne hosszabbította volna meg a lejáratot, hogy ne vesszen el a csekkje). Amíg be lehet váltani a csekkeket, addig mindenképpen működni fog az üzemeltető.
üdülési csekk 2000-2011
2000-ben a az igénylés még alig haladta meg a 2 milliárd forintot, 2005-ben hagyta el a 10 milliárdot, s utána 10 milliárd körüli növekedést produkált évente. 2009 volt a csúcsév (48 milliárd), 2010-ben viszont már csak 46 milliárdnyi volt az éves forgalom. Idén július végéig közel 27 milliárd forintért rendeltek a cégek üdülési csekket, ami a tavalyi évhez képest 23 százalékos csökkenést jelent (a tavalyi év hasonló időszakában több mint 34 milliárdnyi volt a forgalom). 2011-ben 571 ezer ember kapott üdülési csekket, tavaly júliusig viszont még 740 ezer (plusz 109 ezer szociális alapon – ilyen lehetőség az idén már nem volt). A 2010-es visszaesésnek az is oka lehetett, hogy 1 éve már nem hirdették (az ATV kivételével) a csekket, hiszen a kormányváltás után nem sokkal tudni lehetett, hogy meg fog szűnni (a kedvezményes adózási lehetőség).
Az MNÜA idővel megszűnik, de lesz jogutódja. Az új tulajdonos fogja eldönteni, mi legyen további sorsa. Kérdés persze, hogy ha a forgalmazó szervezet alól kiveszik a terméket (az üdülési csekket) hogyan tudna továbbélni. Forrásunk szerint ez sem kizárt. Lehetséges, hogy a „márkanevet” megtartva vásárlási kedvezményre feljogosító kártyává alakítják majd át az üdülési csekket.
