Ha az egykulcsos személyi jövedelemadót egy lépésben, az eddigi adókedvezmények megszüntetésével együtt bevezetnék, akkor még bruttó 220 ezer forintos szint fölött is csökkennének a nettó bérek, a bevezetendő családi kedvezmények nélkül számolva. Orbán Viktor azonban az Estében azt nyilatkozta, hogy az adókedvezményeket (az adójóváírás a döntő fontosságú elem) fokozatosan vezetik ki, részleteket viszont nem mondott.
A munkavállalók érdekképviselőinek minimális céljuk, amit el akarnak érni az érdekegyeztető tárgyalásokon, hogy senkinek ne csökkenjen a nettó bére jövőre – mondta az fn.hu-nak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető szerint a Fidesz nem azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy csökkenti a nettó béreket, így ez elérhető cél. Az elnök szerint az sem lenne elfogadható, ha a gyermektelen, alacsony jövedelmű munkavállalók nettója csökkenne.
Garantált bérminimum
Pataky azt is minimális célnak nevezte, hogy megmaradjon a szakképzetteknek járó garantált bérminimum (jelenleg 89500 forint), és az összege emelkedjen. Az elnök azt is fontosnak nevezte, hogy mindenkinek adjon valamit az adócsökkentés, ne pusztán a magas jövedelműeknek.
nem a kulcs a kulcs
Az szja-kulcsok csökkentése önmagában nem vezet keresetnövekedéshez az alacsony és közepes jövedelmeknél, ugyanis az adórendszernek az adójóváírás is fontos eleme, így az a nagy kérdés, pontosan hogyan is vezetik ki a rendszerből. Egyelőre csak azt tudjuk, nem egy lépésben tüntetik el.
Az adójóváírás egy jelentős összegű, nagy tömegeket érintő adókedvezmény.
A lapunk által megkérdezett munkaadói érdekképviselő, Vadász György, az Iparszövetség társelnöke egyelőre nem akart konkrét tárgyalási célokról beszélni – annyit azért megjegyzett, a rendszeridegennek nevezett adórendszeri elemek – mint az eva, ekho – bizonyították gazdaságfehérítő képességüket, tehát minden olyan konstrukció jól működhet, amely képes a túladóztatást feloldani. Vadász azt is fontosnak nevezte, hogy az adóváltozások növeljék a hazai keresletet, mert csak a külpiacokra támaszkodva nem lehet egymillió munkahelyet teremteni.
Egyelőre – egyeztetett munkaadói vélemény híján – nem tudott válaszolni arra a kérdésre, a munkaadók támogatják-e a munkavállalók azon követelését, hogy semmilyen jövedelmi szférában ne legyen nettó keresetcsökkenés.
Gyorsaság az indok
Vadász elmondta: a munkaadók képviselői némileg előrébb tartanak a kormányzattal történő tárgyalásokban, mint a munkavállalóké, ugyanis a munkaadók múlt hét pénteken találkoztak az egyeztetésért felelős államtitkárral.
A találkozón az államtitkár bejelentette, hogy a kormányzat elkötelezett az érdekegyeztetés ügyében, és összehívják majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT) augusztusban.
Eddig az államtitkár magyarázata szerint azért nem történt ez meg, mert gyors kormányzati lépésekre volt szükség. Azon túl, hogy a kormányzat tárgyalni fog az érdekképviseletekkel, semmiféle konkrét téma nem vetődött föl, nem kezdődtek tárgyalások – mondta Vadász György.
A munkaadók érdekképviselője kifejtette: általában egyetértenek a kormányzat versenyképességet javító terveivel, ám ezek a javaslatok is jobbá tehetők, ezért szükség van érdekegyeztetésre. Vadász György úgy vélte, hogy a 2011-re vonatkozó adó és más jelentős változások tervezetei átmennek majd az OÉT egyeztetésén.
