Nagy sajtóvisszhangot keltett 2008 végén Bernard Madoff ügye: ekkor derült ki ugyanis, hogy a New York-i Nasdaq elektronikus tőzsde egykori igazgatója húsz év alatt olyan „ügyesen” elsikkasztott 65 milliárd dollárt, hogy arról még a családja sem tudott. Egy hónappal később egy Philadelphia környéki pénzalap menedzsere, egy bizonyos Joseph Forte virított a címlapokon hasonló sztorival, igaz, ő „mindössze” 50 millió dolláros csalássorozattal került az érdeklődés középpontjába.
Az ehhez hasonló eseteknél lényegesen nagyobb felháborodást váltott ki Amerikában az elmúlt időszakban az állami pénzből kisegített bankok vezető menedzsereinek busás javadalmazása. Az ilyen események mellett nem csoda, hogy erő-sen megingott az emberek bizalma a pénzintézetek felé, s hogy a New York-i székhelyű Ethisphere intézet által nemrégiben kiadott, a száz legetikusabb nagyvállalatot szerepeltető listájára egyetlen amerikai bank sem került fel.
Az idén több mint háromezer vállalatot vizsgáltak a cég etikai színvonalát tükröző hét tényező alapján, s megkötés volt, hogy az éves forgalom elérje az 50 millió dollárt (9,75 milliárd forintot), az alkalmazottak száma pedig a százat.
A 2010-es százas listán újonc többek között a Ford, a L’Oréal, a szoftverek fejlesztésével foglalkozó Adobe Systems, kiesett azonban egyebek közt a BMW, a Marks & Spencer, a McDonald’s, a Toyota és az Unilever. Az Ethisphere ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy kizárólag azok a vállalatok kerülhettek be az első százba, amelyeknél az etikai megfontolások központi szerepet játszanak a legmagasabb vezetői szinten.
A listán szereplő cégek döntő többsége amerikai, a bankok közül viszont csak a holland Rabobank, a brit Standard Chartered Bank és az ausztrál Westpac Banking Corporation jutott be az első százba. Számítástechnikában az Adobe mellett a Hewlett-Packard, fogyasztói termékek gyártásában a francia L’Oréal mellett többek között a német Henkel, étel- és italgyártásban pedig mások mellett a PepsiCo. került az elsők közé. Rajtuk kívül olyan nevek szerepelnek a legetikusabbak sorában, mint a Caterpillar, a Google, a Royal Philips, az AstraZeneca, a Starbucks Coffee Company, az IKEA, a T-Mobile, a Vodafone Group vagy a UPS.
Hazai díjak
Hasonló rangsor egyelőre nem született Magyarországon, az etikus vállalatokat azonban már tíz éve jutalmazzák, mégpedig az Üzleti Etikai Díjjal, amelyet 2000-ben alapított László Ervin filozófus, a Budapest Klub Alapítvány elnöke, valamint a Piac és Profit üzleti magazin főszerkesztője, Demcsák Mária, aki elmondta: hazánkban akkoriban főként a nagyvállalatok foglalkoztak a felelősségvállalás problematikájával, de azok sem mindig meggyőződésből, inkább a lelkiismeretük megnyugtatása miatt, hogy némileg kompenzálják az általuk okozott károkat.
Az alapítók szerint az etikus üzleti magatartás nem más, mint egyfajta gondolkodásmód, olyan felelős jelenlét a világban, amelynek a 21. században jó néhány elengedhetetlen feltétele van. „Az etikus cégeknek felelősséget kell vállalniuk munkatársaikért, környezetük jólétéért, a társadalom fejlődéséért, a klímaváltozás folyamatainak visszafordításáért, az esélyegyenlőség javulásáért. Fontos, hogy tetteiket ne mindenáron a haszonszerzés irányítsa, hanem a másokról való gondoskodás, a mások érdekeinek, jóllétének figyelembevétele is” – vázolja Demcsák Mária, mely szempontok alapján működő vállalatok pályázhatnak a díjra.
Kinőtt szerep
Legutóbb tavaly decemberben hirdettek nyerteseket, akkor multinacionális kategóriában a Teva Gyógyszergyár Zrt. lett a győztes, a nemzeti nagyvállalatok közül pedig a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) vitte el a pálmát. Bátori Mari-anna, az FCSM kommunikációs vezetője lapunknak elmondta: hazánk legnagyobb környezetvédelmi közszolgáltató cégeként azért kaphatták meg a díjat, mert a vállalatot minden szinten átszövi az etikus gondolkodásmód a környezettel szembeni felelős magatartástól kezdve az alkalmazottakkal való viszonyig.
„Monopolhelyzetben vagyunk, senki nem kérhetné számon, hogy a kötelező feladatainkon kívül csinálunk-e egyebet vagy sem. De kinőttük a közmű kategóriát, és azt gondoljuk, hogy ha zöldenergia előállításáról vagy környezetbarát működés megteremtéséről van szó, előbb-utóbb minden befektetés megtérül, még ha milliárdos nagyságrendű összegekről is van szó” – vélekedik a szóvivő, aki szerint azoknak a cégeknek van esélyük a díj elnyerésére, akik úgy cselekednek lokálisan, hogy közben globálisan gondolkodnak. Az FCSM az elismerést visszaigazolásnak tekinti, akárcsak a középvállalat kategória nyertese, a Gödöllő Coop Zrt.
Borsi Istvánné kereskedelmi igazgató elmondta: az elismerés megerősíti őket abban, hogy mások is jónak tartják, amit csinálnak. Mint mondja, a cég vezetősége számára korábban is természetes volt a dolgozókkal, vásárlókkal, szállítókkal való tisztességes, korrekt kapcsolat kialakítása, csakúgy, mint a környezettudatos magatartás. „Az értékesítésben mindig is fontos szempont volt az élelmiszer-biztonság. A jelmondatunk az, hogy csak azt adhatjuk el, amit mi magunk is megvennénk. Egy percig sem gondoltuk, hogy ez különleges gondolkodásmód” – magyarázza Borsi Istvánné, hogy korábban miért nem jutott eszükbe versengeni. Végül mégis pályázatra váltották a Pest megyei és Érd megyei jogú városi kereskedelmi és iparkamara jelölését, és be is söpörték a díjat.
Kisvállalati kategóriában 2009-ben a VirusBuster Kft. bizonyult a legméltóbbnak az elismerésre, a zsűri különdíját pedig a Vodafone Magyarország Zrt. nyerte el, mivel a pályázók közül az elmúlt években ez a cég mutatta a leggyorsabb fejlődést a felelős vállalati gondolkodásban. Érdekesség, hogy az elmúlt tíz év alatt az összes nagy telekomcég megkapta a díjat.
Divatos CSR
„Az utóbbi időben markáns változás látható az etikus gondolkodásmód terén, s ez az Üzleti Etikai Díjra pályázó cégek számán is jól nyomon követhető. Az első években még mindössze néhány társaság jelentkezett a megmérettetésre, tavaly viszont már közel negyven vállalat versengett egymással” – mutat rá a változásra Demcsák Mária, aki szerint ma már presztízs a díj és a mögötte rejlő felelős gondolkodás, miközben néhány évvel ezelőtt ezt csak kevesen merték felvállalni, gondolván, az üzlet és az etika nehezen fér meg egymás mellett.
„Vannak persze, akik ma is divatból folytatnak CSR-aktivitást vagy hirdetik a fenntarthatóságot, környezettudatosságot, de ez egyáltalán nem baj, mert a divatos tevékenység előbb-utóbb belső meggyőződéssé válik” – vélekedik a Piac és Profit főszerkesztője, aki elárulta: a díj iránti érdeklődés növekedésével valószínűleg a kategóriák száma is tovább nő. Tervezik a díjazott cégek (lásd keretes írásunkat) összefogását is, hogy aztán az Üzleti Etikusok Szövetsége elősegítse a felelős üzleti magatartás további terjesztését.
