Kérek egy kávét, szeretnék jegyet rendelni a holnapi koncertre és megnézném az e-mailjeimet. Ja, és van egy jó sztorim az újságba is – ehhez hasonló beszélgetéseknek lehetünk fültanúi azokban a kávézókban, amelyek az elmúlt hónapokban nyíltak négy cseh városban. A PPF pénzügyi csoport médiaüzletága ugyanis a maga nemében egyedülálló vállalkozásba fogott: megpróbál olyan üzleti modellt létrehozni, amely egyszerre képes kielégíteni az olvasók helyi hírigényét, bevonni őket a hírgyártásba és mindezen még pénzt is keresni.
A „hiperlokális” újságok ötlete nem újdonság. Amerikában 2005-től beszélhetünk felfutásukról, aminek fő mozgatórugója az internet elterjedése volt. Ez egyrészt egyre nehezebb helyzetbe hozta a nyomtatott sajtótermékeket, amelyek költségcsökkentéseik során elsőként épp a kisebb jelentőségű, keveseket érdeklő helyi hírek tudósításáról mondtak le, így adódott tér a „benyomulásra”. Másrészt az utóbbi években sorra indultak azok a blogok, amelyek a szerző szűkebb környezetéről szólnak, ez pedig kiváló lehetőséget nyújt a civil újságírás előnyeinek kihasználására.
Csakhogy az eddigi kísérletek közül csak kevés bizonyult életképesnek. Az olvasók ugyan nagyon is igénylik a helyi híreket – például mennyiért kelt el egy lakás két utcával odébb, mikor viszik el a szemetet, melyik étterembe érdemes menni a környéken, hány autót törtek fel a szomszédban stb. –, azok előállítása, gyűjtése, szűrése pénzbe kerül. Ha a vállalkozás megspórolja ezeket a költségeket, akkor óhatatlanul gyenge, megbízhatatlan minőséget állít elő, ami nem vonzó az olvasónak. Ha viszont saját riporterekre költ, annak nem tudja behozni az árát, különösen nem webes hirdetésekkel.
A cseh PPF Media vállalkozása teljesen új megközelítéssel akarja feloldani ezt a paradoxont – avatja be a részletekbe a Marketing&Media olvasóit Roman Gallo, a PPF médiastratégiai igazgatója. Az alapötlet, hogy a hírgyártást le kell vinni a helyi közösségekbe, és interaktívvá kell tenni a kapcsolatot az ott élőkkel. Az újságírók folyamatos képzésével a minőséget is magas szinten kell tartani. Az olcsó online verziót ráadásul egy nyomtatott hetilap is kiegészíti, így a jövedelmezőség javítható.
A kiadó ennek megfelelően az idén májusban állította fel Futuroom nevű központi szerkesztőségét Prágában, amelynek alapvetően két feladata van: hírekkel, statisztikákkal, infografikákkal ellátni a helyi szerkesztőségeket, valamint képzést adni a 90 százalékban 30 év alatti, épp ezért alacsony bérezésű vidéki újságíróknak. Emellett speciális hirdetési mellékleteket készítenek a vidéki lapokba és egyéb üzleti kiadványokat is előállítanak.
Összefogtak
A Futuroom létrehozásában több neves nemzetközi partner is részt vett. A Google – amely eddig világszerte tartózkodott a közvetlen tartalomszolgáltatástól – a képzésben segít. Cserébe szeretné jelenlegi, 35 százalékos részesedését jelentősen növelni a keresőmotorok és az ahhoz kapcsolódó hirdetések piacán. Az új portálok ugyanis a Google AdSense szolgáltatását alkalmazzák majd, a cég pedig osztozik a kiadóval az online reklámbevételeken. (Csehország egyike azon ritka kivételeknek, ahol a Google nem piacvezető, csak a második a helyi Seznam után.) A másik partner az Atex, amely kiadói szoftvereket állít elő, és igyekszik betörni Kelet-Európába. Végül a támogatók között van a World Association of Newspapers (amely a szerzői jogok megsértése miatt komoly harcokat vívott a Google-lal), valamint a World Editors Forum.
A vállalkozás másik lábát a júniusban indult helyi szerkesztőségek alkotják. Ezek állítják elő a Naše adresa (A mi címünk) elnevezésű online és nyomtatott termékeket, amelyek címe kiegészül az adott település nevével. A szerkesztőségek egyenként öt főállású alkalmazottat és több szabadúszó riportert foglalkoztatnak. Az újságírók képzésüknek köszönhetően egyaránt alkalmasak cikkírásra és professzionális fotózásra (utóbbi különösen a népszerűnek számító sportesemények illusztrálásához fontos). Jelenleg a tartalom 30 százaléka származik önkéntes közösségektől, 20 százaléka teljesen egyedi.
Kávés infók
A leglátványosabb újdonságot a bevezetőben már említett kávézók jelentik, amelyek ugyancsak a Naše adresa brand alatt futnak. Jelenleg négy cseh városban működnek ilyenek, ahová a helyi lakosok (egyben potenciális olvasók) betérhetnek egy kávéra, ehetnek a kiadó saját készítésű süteményéből, internetezhetnek, képeket hívathatnak elő, jegyet rendelhetnek, de ami a legfontosabb: találkozhatnak a lap szerkesztőivel, hirdetéseket adhatnak fel és elő is fizethetnek a hetilapra. Az ajtókat nem lehet becsukni a kávézó és a hozzá kapcsolódó newsroom között – utal Gallo arra, mennyire fontosnak tartják a civilek bevonását a tartalom előállításába.
A PPF az első fázisban hét hetilapot és 20 internetes portált üzemeltet négy északi és keleti cseh város – Olmütz, Ústí nad Labem, Teplice és Kromeriz – köré szervezve. Ezt jelenleg összesen mintegy 80 főállású alkalmazott végzi, beleértve a központi szerkesztőséget is. A jövőt illetően eddig csak azt az elvi döntést hozták meg, hogy a 10 millió lakosú Csehország mind a 85 kisebb területi egységében meg kívánnak jelenni. Egy nemrég tartott nemzetközi sajtókonferencián ugyanakkor Gallo azt is elárulta, hogy a következő egy-két évben 200 hiperlokális hetilappal és 700 online portállal tervezik lefedni az országot. A külföldi terjeszkedésre vonatkozó találgatásokat még korainak nevezte.
Milliárdos start
Ami a versenytársakat illeti, a hagyományos regionális lapokat a rendszerváltás után a német Verlagsgruppe Passau cseh leányvállalata, a Vltava-Labe-Press szerezte meg, amely jelenleg 10 hetilapot és 70 napilapot működtet Deník (Napi) néven, kiegészítve az adott területi egység nevével. Míg azonban ezek jellemzően százezres olvasóközönséget szolgálnak ki, addig egy Naše adresa kiadvány ennek csak negyedét-ötödét éri el. Gallo arról is beszámolt, hogy a magántulajdonban lévő Mladá fronta kiadó ugyancsak a közel¬múltban indította útjára 7 elnevezésű ingyenes hetilapját mintegy 40 területi egységben. A Naše adresa nyomtatott példányát 11 koronáért (116 forint) árulják a standokon, az előfizetők pedig 9 koronáért (95 forint) juthatnak hozzá.
A kevesebb mint 10 millió eurós (2,75 milliárd forint) kezdeti befektetés tervezett megtérüléséről Gallo nem kívánt nyilatkozni lapunknak. A hirdetők azonban – akiknek a többségét a helyi kisvállalkozások teszik ki – jól fogadták a kezdeményezést. A hiperlokális média mostanában nagy divat lett, a gyakorlati megvalósításához azonban bátor és messzire látó befektetőre van szükség – mondta zárásul a cseh szakember.
