Közintézménytől szokatlan gyorsasággal tájékoztatott az indulókról múlt hétfőn a médiahatóság, közzétéve, hogy hat társaság nyolc pályázattal verseng a két koncesszióért. Náluk profibbak csak maguk az indulók voltak, akik az utóbbi hónapokban szinte tökéletesen sáncoltak az újságírók ellen, ha azok arról érdeklődtek, ki milyen programmal vág neki a vetélkedésnek. Így a nyár folyamán jószerével csak az volt tudható, hogy a két birtokon belül lévő társaság, azaz a Sláger és a Danubius, valamint gyaníthatóan a Juventus és az Est csoport indul.
Régi nóta
Alapvető változást nem, legfeljebb finomhangolásokat tart elképzelhetőnek a Sláger Rádió műsorstruktúráján Heal Edina vezérigazgató. Közlése szerint ezt a hallgatottsági adatok is alátámasztják, hiszen a Bumeráng augusztusban története második legmagasabb közönségarányát hozta, de jól teljesített a többi műsor is.
A magyar zene arányának pályázatba emelése sem csapás a számunkra – mondja, s kiemeli: a program harminc százalékát eddig is hazai számok töltötték ki, s még ahhoz a turpissághoz sem folyamodtak, hogy a kedvező mutatók érdekében éjszakára csoportosítsák ezeket. „Szerintem a hallgatók nálunk érzékelik a legkevesebb változtatást” – mondja. Azt azonban egyből hozzáteszi: átgyúrják a közönség számára nem ismert területeket.
A pályázattól függetlenül összeállt a Slágernél egy olyan csapat, amelyik kreatív on-air, online és eseménypromóciós lehetőségeket kínál a hirdetőknek, hogy valahogy ellenpontozzák az ügynökségek visszafogott érdeklődését a rádiós szektor iránt. Arról azonban, hogy jövőbeni költségeik között mennyit nyom a latban a megajánlott koncessziós díj, a többi pályázó képviselőjéhez hasonlóan ő sem nyilatkozik. A tájékozódást nehezíti, hogy a mezőny leggyengébb titoktartójának látszó ORTT csak egy héttel a beadás után futja át alaposabban a pályázatokat, így egyelőre onnan is csak hellyel-közzel szivárognak ki adatok.
Dunát rekeszteni
Nem váltásra, inkább áthangolásra készül a Danubius, amely mindkét jogosultságot megpályázta. „Eddigi programstruktúránkkal is teljesítettük a pályázatban elvárt civil és magyarzene-követelményeket” – magyarázza Földes Ádám, a Danubius Rádió vezérigazgatója, azt azonban már nem árulja el, miben különbözik a saját és a Sláger frekvenciájára szabott műsorstruktúrájuk. Hozzáteszi, eddig is rugalmasan alkalmazkodtak a hallgatói igényekhez, azok pedig nem változnak gyökeresen egyik napról a másikra. A kutatásokból az is kiderül, hogy a hallgatóknak zenei profilú országos rádióra van igényük, s nem beszélgetős adót szeretnének.
A korral persze haladnak: az on-air mellett az online működésre is odafigyelő társaság büszke arra, hogy az interneten ők számítanak a leghallgatottabb hazai adónak. Ez azt mutatja: nem hiába fektettek pénzt és energiát a tematikus, kifejezetten online rádióik kialakításába.
A vezérigazgató közlése szerint a Danubius múltjára is alapoznak. „Első magyarországi kereskedelmi rádióként a hazai rádiós iparág legtapasztaltabb szakembergárdájával, tőkeerős tulajdonossal, tisztességes üzleti magatartással, ambiciózus tervekkel és ismert, népszerű, erős márkával vágunk neki a pályázatnak” – mondja a vezérigazgató, hozzátéve: győzelemmel számolnak, nincs B tervük.
A koros gavallér
„Mindkét frekvenciát felmértük, de a tulajdonosok úgy döntöttek, nem fair, ha ráhajtunk a Slágerére, miközben tulajdonosaink több országban a tisztességes verseny keretei között küzdenek a piacvezető pozíciókért” – magyarázza Laczkó Endre, a Juventus vezérigazgatója, miért nem támadták be ők is a nagy hálózatot, ahogy a Danubius. Számadatok említése nélkül annyit elmondott, „nagyon-nagyon tisztességes árat” ígértek a jogosultságért, de nem bocsátkoztak kamikazeakcióba, azaz mai ésszel kitermelhető summát ajánlottak.
Ha nyernek, „viszonylag új koncepció” szól majd náluk, hiszen szeretnék fiatalítani az adó manapság inkább harminc feletti hallgatói bázisát. „Huszonötig mindenképpen lemennénk, de akár a tizenéveseket is megszólítanánk” – magyarázza, s hozzáteszi, célegyenesben van az új célközönségre összpontosító online koncepciójuk. Azaz abban gondolkoznak, hogy közösségi szolgáltatásokkal, adásba nem okvetlenül kerülő zenék világhálón hozzáférhetővé tételével, netrádiózással szerezhetnek új hallgatókat. A vezérigazgató jelezte: a magyar zene arányát nem változtatnák, már csak azért sem, mert az egyharmados hányaddal vetélytársaik előtt járnak. Laczkó Endre szerint nagyon jól állnak, ha végül politikamentesen, szakmai szempontok alapján születik döntés. Azt azért megjegyezte: két évtizedes történetében a Juventus „mindig középen haladt”.
Kulturisták a pályán
„Mi komolyan vettük, hogy a pályázat célja minél több kulturális és civil tartalmat eljuttatni a hallgatókhoz” – mondja Kádár Tamás, az EMG ügyvezetője, nem tagadva, hogy ez a felfogás amúgy is közel áll a Radiocafét is működtető társasághoz. Szerinte „meglehetősen objektívre”, azaz politikasemlegesre sikerült a pályázat kiírása. Ez jól jöhet az egykori Est FM-et működtető társaságnak, különösen, hogy a városi legenda szerint a kilencvenes évek végén úgy jutottak budapesti frekvenciához, hogy az öt elosztható hullámsáv közül egyre kellett egy kakukktojás.
A fővárosban most is hallható és a remélt országos adó közötti különbségről azt mondta: számukra is világos, hogy ha győznek, kevesebb beszélgetős műsort és több magyar zenét kell kínálniuk. Ettől még tartják magukat ahhoz, hogy valami újat akarnak teremteni. „Paradigmaváltást szeretnénk, nem csupán kiszolgálni egy feltételezett hallgatói igényt” – jegyzi meg. Arról azonban, hogy sikerük esetén mi lesz a Radiocafé sorsa, már homályosabban fogalmaz. Van több olyan megoldás, ami cégünk és az ORTT számára is megnyugtató lehet, és így a rádió is fenn tud maradni – mondja, az eladás mellett nem részletezett „más utakat” is látva.
Névtelen, vár
A mezőny két kevésbé ismert tagja között akad néhány hasonlóság: a Danubius frekvenciájáért versenybe szálló Advenio Kft. és a mindkét jogosultságra ráúszó Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. is hetekkel a pályázati határidő előtt kérte bejegyzését, jegyzett tőkéje ötmillió forint, elektronikus elérhetőségeként pedig egy Gmail-cím szerepelt lapzártánk idején az igazságügyi minisztérium nyilvános online cégjegyzékében.
A hasonlóságok azonban ezzel véget is érnek. Az előbbi társaság mögött – címe alapján – többen jobboldali érdekkört gyanítanak, feltételezve, hogy az annak többségi tulajdonosaként bejegyzett Nyerges Zsolt azonos az Orbán-kormány alatt állami cégek felügyelő testületeiben szereplő személlyel. Ebben az esetben akár a Fellegi Tamás nagyvállalkozó nevével fémjelzett, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió megvásárlásával formálódó médiacsoport is megbújhat a társaság mögött. Ez abban az esetben kaphat különös jelentőséget, ha kimondott vagy burkolt egyezség születik a két nagy párt között a terep felosztásáról. Ebben az esetben jobboldali befutó lehet az Advenio, amelynek terveiről vajmi keveset tudni. Eközben korántsem egyértelmű, hogy a baloldal ki mellé állna.
A Rádió 1-gyel azonos címre bejegyzett Zene Rádió sem mindennapi szereplője a médiatudósításoknak. Esetükben az biztos, hogy nincs tulajdonosi átfedés a 12 tagú hálózatot működtető Rádió 1 és az új firma között, csupán arról van szó, hogy Márton Dávid ügyvezető kilépett a társaságtól, és saját céget alapított. Piaci források szerint a Sláger hullámhosszán oldies rádiót, ha a Danubiusét nyeri, akkor egy elsősorban a 30–45 éves korcsoport igényeit kiszolgáló adót indítana.
