„Szeretem az országom, a hazám, de egyre inkább úgy érzem, hogy az meg nem szeret engem, mint vállalkozót. A legnagyobb baj az, hogy csak a legális vállalkozásokat ellenőrzik a különböző hatóságok, és csak őket büntetik meg” – kezdi az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke, Károlyi Gyula, soproni kőfaragómester.
A másik legalább ekkora probléma, hogy a bírságolás mértékénél a törvény nem tesz különbséget nagy, közepes, kicsi, mikro- és családi vállalkozás között – folytatja.
Nem engedhetnek belőle
Cégmérettől függetlenül egyforma a minimális büntetés, erősítette meg az FN.hu kérdésére az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) is. Ha munkajogi szabálytalanságot állapít meg, felügyelőjük vagy bírságol, vagy kötelez, de gyakran csak figyelemfelhívással él. De az utóbbit 2009. június 1-jétől a súlyos jogsértések esetén (például munkaszerződés, bejelentés nélküli foglalkoztatás) nem teheti meg, kötelező a bírság kiszabása, a mérséklés pedig csak megismételt jogsértés esetén lehetséges.
mérlegelési szempontok
Az egyes bírságtételek a fokozatosság elvét követve általában az alábbi szempontok alapján különülnek el az OMMF-nél (a minimális bírság kivételével):
1. a foglalkoztató kiléte (szervezet, egyéni vállalkozás / magánszemély)
2. az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma
3. az érintett munkavállalók száma (egy vagy több)
4. a jogsértések típusa
5. a jogsértések száma
6. elkövetés első alkalommal vagy ismételten ugyanaz a jogsértés
Az APEH-től azt válaszolták, kivételes esetben hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve mellőzhető a bírság kiszabása, ha a azt állapítják meg, hogy az adózó a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Ez a „tőle elvárhatóság” más egy egyszerű (pl. kisipari) tevékenységet egyedül űző magánszemélynél, mint egy több főt foglalkoztató, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező vállalkozásnál.
Károlyi Gyula
Így vagy úgy, a két-háromszázezer forintos bírság katasztrofális lehet egy-egy pár fős mini- vagy családi vállalkozásnak– állítja Károlyi Gyula. Bízom benne, hogy Magyarország nem akarja megfojtani a legkisebb vállalkozásait, de most nem ezt látom – teszi hozzá. Pedig ahol a vállalkozások 65-68 százaléka családi méretű, ők adják a foglalkoztatás 50, az értékteremtés 40 százalékát, ott nem kellene, hogy ez kérdés legyen.
sógoroknál
Kisebb, például adminisztratív hibánál Ausztriában nem bírságol rögtön a hatóság, hanem, javítást kér, és ad rá egy pár hetes határidőt.
Ha az letelt, újra ellenőriz. Amennyiben addigra sincs minden rendben, akkor is van további türelmi idő.
Csak a harmadik alkalommal jön a kemény bírság.
Amennyire vállalkozóktól tudom, a büntetés mértékében is vannak különbségek, például cégméret szerint is – véli Károlyi Gyula.
Cél a megelőzés
A cégmérethez igazodó bírsághoz jogszabály-változtatás szükséges, hiszen a hatóságok csak jogalkalmazók. Céljai elérése érdekében az IPOSZ ezért Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez fordult, aki kéréseiket továbbította az illetékes minisztériumokhoz. Visszajelzést már kaptak, de érdemi változás még nem történt.
Júniusban pedig együttműködési megállapodást kötöttek a VPOP-val, az APEH-hel, és az OMMF-fel is, azzal a céllal, hogy közvetlenül beszéljék meg a problémákat. Abból indultak ki, hogy ha a legkisebb vállalkozók például tudják, mik a leggyakrabban előforduló kisebb hiányosságok, akkor pótolják, amit kell, s így elkerülhetik a büntetést. Sopronban már nagyon jó az együttműködés, ezt kellene országos szintre kiterjeszteni – mondja az IPOSZ-alelnök.
Senkinek nem feladata?
A törvény most azt írja elő a hatóságoknak, hogy ott ellenőrizzenek, ahol szervezett munkavégzés folyik, mondja Károlyi Gyula, ezen változtatni kell. Az illegális vállalkozásokat is ellenőrizni, büntetni kell, s be kell terelni őket a legális gazdaságba.
A VPOP ezzel kapcsolatban azt írta az FN.hu-nak, ha egy tevékenység mögött nincs bejegyzett vállalkozás, a vizsgálatok lefolytatása alapvetően nem az ő feladatuk, hanem a munkaügyi hatóságé vagy az APEH-é. Így ilyen esetben a jegyzőkönyv felvételén túl az ügyet átadják az illetékes társhatóságnak.
A munkaügyi hatóság pedig úgy válaszolt, nem képezi konkrét feladatukat a fantomcégek kiszűrése. Ha felügyelőjük be nem jegyzett céggel találkozik, jelzi a rendőrségnek, illetve az ügyészségnek, vagy a cégbíróságnál kezdeményez törvényességi vizsgálatot.
Az APEH elsősorban az adókötelezettség teljesítését ellenőrzi, de ha illegálisan folytatott tevékenységgel találkozik, annak minden adójogi következményét megállapítja. Az ilyen cégek adatait folyamatosan közzéteszik.
Lehet, hogy nem népszerű
Azért legyen valaki vállalkozó, hogy folyamatos vegzálásnak tegye ki magát? Közben pedig lássa, hogy aki nincs regisztrálva vállalkozóként, az többnyire mindent megúszhat? Tisztában vagyok vele, válságos időben nehéz arról beszélni, hogy az illegális vállalkozásokat büntessék meg – latolgatott Károlyi Gyula. – De akkor is vállalom.
Nyilván egyszerűbb azt mondani, hogy legalább gondoskodnak magukról, és nem segélyre várnak. Csakhogy ezzel elveszik a legális vállalkozók életterét. Azokét, akik adót és járulékot fizetve eltartják az országot. Nem túlzás azt mondani, tette hozzá, hogy jelentős kár ér mindnyájunkat azzal, ha nem csípik nyakon az adót nem fizető álvállalkozókat.”
A szeptember 10-én az IPOSZ elnöksége által aláírt 12 pontban is szerepel, hogy cégmérethez igazodjanak a bírságok. A többi pont is olyan követeléseket fogalmaz meg, amelyek a legkisebb cégek talponmaradását segíthetik.
hány illegális vállalkozó lehet?
Kérdésünkre, hogy mekkora lehet az a kör, amely vállalkozási engedély nélkül dolgozik, az OMMF azt válaszolta, az utóbbi években 200 körüli ilyen esettel találkoztak évente.
Az APEH 2008-ban 487, 2009 eddig eltelt időszakában pedig mintegy 300 olyan cég adatát tette közzé, amely nem jelentette be adóköteles tevékenységét. Gyakori, hogy az adószám megszüntetése után az adózók ugyanúgy végzik tevékenységüket, mint korábban, eleget téve a kialakított vevőkör megrendeléseinek.
Az építőipart közelebbről ismerve Károlyi Gyula erre az iparágra megkockáztatta a 30%-os becslést.
