Rendkívül mozgalmasnak bizonyult június eleje a videomegosztó portálok piacán, több vezető oldal is új megoldásokkal állt elő. Ezek már azt mutatják, milyen terepen csapnak össze legközelebb a felhasználók kegyeiért. A jelek szerint a webes videózás kinőtte a személyi számítógépek kereteit, és a szolgáltatók egy új csatorna, a tévékészülék meghódítását tűzték ki célul. A világ legnépszerűbb videomegosztó portálja, a YouTube új kezdeményezése nevével is utal arra – YouTube XL-nek (extra large) hívják az új kezelőfelületet –, hogy a PC-k és laptopok monitorainál nagyobb méretű kijelzőkön is nézhetők már az oldalra feltöltött filmek.
Kinőtt laptopok
A televízióra optimalizált felület gyakorlatilag a számítógépre szánt oldal új verziója, amelynek első pillantásra talán legfeltűnőbb tulajdonsága az egyszerűsége, letisztultsága. Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy egyelőre egyáltalán nincsenek hirdetések a YouTube XL-ben – ez persze a szolgáltatás elterjedésével valószínűleg megváltozik –, de az alapváltozatban szereplő kommentek, videoajánlók és egyéb tartalmak közül is sokat száműzött az új oldalról a portál fejlesztői csapata.
A végeredmény pedig egy igen könnyen átlátható, akár távirányítóval is kényelmesen használható felület lett. Kedvezhet az új szolgáltatás elterjedésének, hogy a játékkonzolokon keresztül is használható, így például a webkapcsolattal rendelkező Sony PlayStation 3-at vagy Wiit használók azonnal ki is próbálhatják.
A videomegosztó portálok között a legnagyobb felhasználói körrel a Google tulajdonában lévő YouTube büszkélkedhet, az oldalt naponta átlagosan 210 millió esetben keresik fel, az oldalletöltések száma havonta 6,3 milliárd körül van és percenként 15 órányi videoanyagot töltenek fel az oldalra a felhasználók az eMarketer piackutató cég adatai szerint.
Persze ahhoz, hogy a dolgozó- és a gyerekszobák után a nappalit is meghódíthassa a szolgáltatás, a jó kezelhetőség mellett a jelenleginél lényegesen több prémiumtartalomra is szüksége lehet a YouTube-nak. Hiszen bármennyire is szórakoztató vicces videókat nézni a számítógép monitorján, de ha már a nappaliban, a nagy képernyős plazma- vagy LCD-tévéjén böngészi a felhasználó a videomegosztót, akkor inkább igényesebb és lényegesen jobb felbontású filmekre vágyik.
Megkerült védők
Ezen a területen komoly előnyre tett szert az NBC Universal és a News Corporation által 2007-ben alapított Hulu, amelynek tulajdonosi köre az idén áprilistól a Disney stúdióval is kibővült. Az oldal ugyan lényegesen kevesebb videót kínál, mint a YouTube, de a legális, főleg sorozatokból, filmekből álló választék miatt gyorsan növekszik a portál látogatottsága, ráadásul az egyes felhasználók jóval több időt töltenek el a weblapon, mint a rivális felületeken. Ráadásul a Hulu fejlesztői sem lustálkodtak, szintén június elején bemutatták a Hulu Desktop alkalmazást, amely ugyancsak abban segít, hogy a televízió-képernyőkön is könnyebben megkereshessük és lejátszhassuk a kívánt videókat.
A Hulu sikerét látva nem meglepő, hogy a felhasználói anyagokra építő oldalak is igyekeznek megállapodni a nagy tévécsatornákkal, tartalomtulajdonosokkal. Ez a kínálat színvonalának javítása mellett azzal az előnnyel is jár, hogy legálisan kerülhetnek fel filmek, sorozatok epizódjai, amellyel kivédhetik a jogvédő szervezetek támadásait. A YouTube például a CBS csatornával kötött partnerséget még 2006 őszén, s ez a fent vázolt előnyök mellett még hirdetési bevételt is hozott a videomegosztó oldalnak. A CBS ugyanis külön színvilágban megjelenő aloldalt kapott a portálon, és az azon megjelenő hirdetéseket a felek megosztják egymás között.
Erősödő trend
Az amerikai online videózók 10-15 százaléka már csak letöltés útján néz mozgóképet, a felhasználók 50-60 százaléka pedig a videostreamek – csak a megnézést lehetővé tevő formátum – megtekintése mellett már töltött le videót a webről – derül ki az eMarketer tanulmányából. Bár a videomegosztó oldalak böngészésének tipikus módja a streamelt felvételek megtekintése, de az interneten könnyen elérhető speciális szoftverek és online alkalmazások révén akár le is lehet menteni onnan állományokat.
Nem ismeretlen azonban a netes tartalom televíziós megjelenítése sem, az amerikai háztartásokban a fiatal felnőttek több mint 40 százaléka havonta legalább egy alkalommal néz internetes videókat a tévén keresztül az In-Stat piackutató cég elemzése szerint. Ez a tendencia a jövőben erősödik, és a cég előrejelzése szerint 2013-ra 24 millió amerikai háztartásban nézik majd televíziókészüléken keresztül a webes tartalmakat. A netről a tévére exportált streamvideókból származó bevétel 2013-ra 2,9 milliárd dollárra nő a társaság előrejelzése szerint.
Videotartalmak már az 1990-es évek közepén is elérhetők voltak az interneten (Guba.com, Heavy.com), de az első közösségi (web 2.0-s) videomegosztó szolgáltatások csak 2003-ban jelentek meg világszerte. A ma legnépszerűbb videomegosztók közül a Metacafe már 2003-ban elindult, ezt két évvel később követte a YouTube, illetve a vele nagyjából egy időben indult Dailymotion és a Google Video, míg a Hulut 2007 márciusában alapították.
Híres szerep
A szolgáltató a videomegosztás esetén csak a szervert, illetve az alkalmazást mint keretrendszert biztosítja, a videotartalmat a felhasználók készítik, töltik fel, osztják meg, véleményezik, és ilyen módon a további látogatókat vonzó értéket az aktív közösség teremti. A videomegosztók bevétele jelenleg még a hirdetési felületek értékesítéséből származik.
Magyarországon 2008 végén már több mint 650 ezren néztek rendszeresen online videotartalmat a GKIeNET, a T-Home és a T-Mo¬bile május közepén közzétett közös tanulmánya szerint. Itthon a munkahelyen a napi internet¬használat átlagos ideje (2,8 óra) több, mint az otthoni netezéssel töltött idő (1,9 óra), s videomegosztó portálokat napközben többen keresnek fel (a netezők 76 százaléka), mint az esti órákban. Hazánkban a tévénézettség jellemzően délután öt és este tizenegy között a legintenzívebb, ebben az időintervallumban átlagosan 2–5 millió fő mellett van bekapcsolt tévékészülék – vagyis a videomegosztó portálok egyelőre nem csábítanak el jelentős számú nézőt a tévéműsoroktól.
Az ilyen jellegű szolgáltatásokat ugyanakkor egyre többen – a GKIeNET felmérés szerint az online videókat nézők 62 százaléka – a hírportálokon elhelyezett videoablakon keresztül veszik igénybe, ez mutatja, hogy a magyarországi videomegosztóknak (amelyek közül a legnépszerűbb a Videa, az Indavideo és a Video¬player) már jelenleg is fontos szerep jut a hírek, illetve a szórakoztatás piacán.
