A jelek szerint a gazdasági válság nincs rossz hatással az internetezési kedvre, ugyanis világszerte a vártnál gyorsabban nő a vezetékes webkapcsolattal netezők száma. A Point Topic piackutató cég korábban azzal számolt, hogy 2009 végére 493 milliónyian kapcsolódnak majd gyors eléréssel a világhálóra, ám a társaság legújabb előrejelzése szerint ennél kicsit több, 496 milliós lesz a széles sávú előfizetők tábora. Ráadásul nemcsak erre az évre, hanem középtávon is optimistább becslést adott ki a cég, 2013-ra az eredetileg várthoz képest 12 millióval több, 695 millió gyors netelőfizetésre számítanak. A módosítás fő oka az volt, hogy a fejlődő országokban a recesszió ellenére is gyorsan terjed a széles sávú vezetékes internet – magyarázta Tim Johnson, a Point Topic vezető elemzője.
Egyáltalán nem meglepő, hogy az előrejelzés szerint négy év múlva Kínában lesz a legtöbb gyors világhálós előfizetés, mintegy 153 millió, míg a lista második helyén az Egyesült Államok foglal majd helyet 117 milliós széles sávú táborral. Ebben a két országban lesz egyébként 2013 végére a világon található gyors vezetékes kapcsolatok 40 százaléka. A top 10-es listára felkerül India és Brazília, az európai országok közül pedig várhatóan Németország lesz a legelőkelőbb helyen, ott mintegy 35 millióra nő a széles sávú előfizetők száma.
Lényegesen eltérő képet mutat a száz főre jutó gyors netkapcsolatok száma alapján felállított rangsor. Ebben a tekintetben a leggyorsabban Svédország, Németország és az Egyesült Államok fejlődik majd. Németországban a Point Topic várakozásai szerint a múlt év végi 26,4 százalékról 2013-ra 42,4 százalékra nő a penetráció. A legmagasabb széles sávú penetrációval azonban valószínűleg Norvégia büszkélkedhet a vizsgált periódus végére, a szakértők szerint a skandináv országban száz lakosra közel 47 gyors netkapcsolatot biztosító hozzáférés jut majd.
Lassúbb tempó
Igaz ugyanakkor, hogy a következő időszakra várható, évente átlagosan 10,8 százalékos növekedés messze elmarad a 2004–2008 között közel 30 százalékos évenkénti bővüléstől. A széles sávú internet terjedésének lassulása részben arra vezethető vissza, hogy a gazdagabb országokban éretté vált a piac, napjainkra már igen magas a penetráció és egyre nehezebb új előfizetőket toborozni. Ezzel párhuzamosan az olyan feltörekvő országok, mint Kína és India is átestek már a fejlődés kezdeti, robbanásszerű szakaszán, így mérséklődött a széles sávú netkapcsolatok terjedésének üteme.
A piackutató cég várakozásai szerint főként azokban az országokban lesz a vártnál gyorsabb növekedés a recesszió idején is, amelyekben viszonylag későn kezdték el a széles sávú vezetékes infrastruktúra fejlesztését, és most óriási tempóban igyekeznek befogni az előttük járókat, mint például Mexikó, Peru, India, Vietnam és Brazília. A kedvező összkép ellenére akadnak olyan piacok, ahol a gazdaság válság hatásait jobban megérzi az internetpiac, a Point Topic várakozásai szerint többek között Nagy-Britannia, Spanyolország, Dél-Korea, Ausztrália és Magyarország is ebbe a körbe tartozik majd.
A múlt év végi és a 2009. eleji adatok egyelőre nem utalnak arra, hogy idehaza látványosan csökkenne az érdeklődés a széles sávú hozzáférések iránt. A Nemzeti Hírközlési Hatóság legfrissebb adatai szerint áprilisban alig tízezerrel, 1,593 millióra nőtt a vezetékes gyors világhálós előfizetések száma Magyarországon, és ez nem sokkal marad el a korábbi hónapokban mért bővüléstől. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest valamivel kevesebb mint tízszázalékos volt a növekedés 2008-ban.
„Az idén a BellResearch piackutató cég a lakossági internetpiacon – forintban kifejezve – 17 százalékos növekedésre számít Magyarországon” – tudtuk meg Kovács Dánieltől, a társaság osztályvezetőjétől. Ez azt jelenti, hogy a háztartások körében 36-ról 43 százalékra nő a gyors világhálós hozzáféréssel netezők aránya. Az ADSL-felhasználók számának bővülési üteme az utóbbi 1-2 évben visszaesett, miközben a kábelinternet továbbra is népszerűnek számít. A két technológia közül jelenleg az utóbbi tűnik erősebbnek. „Az ADSL terjedése nagyon lelassult, az ebben a szegmensben érdekelt hazai szolgáltatók ma már inkább a meglévő ügyfelek megtartásáért küzdenek, többek között úgy, hogy ugyanakkora előfizetési díj mellett nagyobb sávszélességet kínálnak, illetve vonzó szolgáltatásokat vezetnek be” – tette hozzá a BellResearch munkatársa.
Az elmúlt néhány évben a vezetékesinternet-szolgáltatók egy előfizetőre jutó nyeresége nagyon lecsökkent, éppen ezért komolyabb ármérséklésre már nem lehet számítani a szakértő szerint. „A nagyobb szolgáltatók mozgástere a tulajdonosok profitelvárásai miatt korlátozott, míg a kisebb cégek már eddig is annyira nyomott díjakkal dolgoztak, hogy ha tovább csökkentenek, nem tudják kigazdálkodni a működési költségeket” – mondta el Kovács Dániel.
Nyerő technológiák
A hazai internetpiacon tapasztalható folyamatok egyértelműen a koncentráció felé mutatnak. A gazdasági válság miatt a kisebb szolgáltatók bajba kerülhetnek, tőkeerős cégek vásárolhatják meg az ügyfélkörüket. „Méretgazdaságossági okok miatt nemcsak a nagy, de a közepes vezetékes szolgáltatók is folyamatosan keresik az ügyfélállomány növelésének lehetőségeit” – közölte a BellResearch osztályvezetője.
„Az igazi húzóerőt a hazai netpiacon a ma még alacsonyabban ellátott térségek felzárkózása mellett a mobilinternet jelenti” – mutatott rá Kovács Dániel. Igaz ugyan, hogy a mobilnetezők egyelőre nem számíthatnak a vezetékes megoldásoknál megszokott sávszélességre, de ezen a helyzeten javíthat az új, gyorsabb technológia, az LTE (Long Term Evolution) megjelenése. A másodpercenként akár 60 megabites adatátviteli sebességre is képes megoldást azonban egyelőre csak tesztelik, kereskedelmi megjelenésére várni kell.
Persze korai lenne temetni a vezetékes internet-hozzáféréseket, különösen annak fényében, hogy a Magyar Telekom ambiciózus tervei szerint 2013 végéig mintegy 1,2 millió magyarországi háztartás számára teremtik meg annak a lehetőségét, hogy az akár másodpercenkénti 100 megabites letöltési sebességet kínáló optikai, illetve kábelhálózatra csatlakozzanak. A társaság 2008–2013 között összesen 40 milliárd forintot szán erre a fejlesztésre. Az idén május végén 50 ezer háztartást fedtek le az új technológiával, az év végére pedig 200 ezerre növelnék ezt a számot.
„A Magyar Telekom kezdeményezése kedvezhet a gyors nethozzáférést igénylő szolgáltatások, az internetes televízió (IPTV) vagy az igény szerinti videóletöltés terjedésének” – véli Kovács Dániel. A kezdőlökés rá is fér ezekre a megoldásokra, ugyanis miközben nagyjából hárommillió háztartásban tévéznek a kábel- és műholdas szolgáltatások révén, addig a Magyar Telekom és az Invitel IPTV-előfizetőinek a száma ötvenezer körül alakul.
Persze a „gyorsítás” sikere nagyban függ majd az alkalmazott üzleti modelltől és attól, milyen áron kínálják a hozzáférést. Az sem mindegy, milyen gazdasági környezetben kezdik értékesíteni a szupergyors kapcsolatokat, az azonban biztos a szakértő szerint, hogy a jelenlegi áraknál sokkal többért nem adhatják majd ezeket az előfizetéseket sem.
