Mennyi céged napi tényleges pénztáregyenlege? Ez a célirányos kérdés is szerepel azon a kérdőíven, amelyet az adóhatóság azokkal a vállalkozásokkal töltet ki, amelyeket a minimumadó meg nem fizetése miatt ellenőrzésre kiválasztanak.
A 2007-re készült társasági adóbevallásnak ugyanis volt egy olyan melléklete, amelyet a veszteséges vagy kevés adóalappal rendelkező vállalkozásoknak akkor kellett kitölteniük, ha nem akarták megfizetni a „kötelező” társasági minimumadót elvárt jövedelmük után. Ha tehát hosszas munkával kitöltötték a mellékletet – az adó megfizetése helyett –, még számíthattak is rá, hogy egy éven belül megjelenik náluk az adóhatóság. Az adóhatósági vizsgálat célja ebben az esetben az, hogy feltárja, esetleg milyen jövedelmeket titkolhattak el, illetve milyen nem valós költségeket számoltak el a vállalkozások.
Tényleges pénztári egyenleg
Az egyik legárulkodóbb szám valamennyi vállalkozás reális vagy irreális működéséről a pénztári egyenleg. De honnan is van papíron több millió a pénztárban, miközben a valóságban semmi vagy csak nagyon kevés van?
‹ Évekkel ezelőtt sorra alakultak azok a hárommilliós kft.-k, amelyek saját vagyonnal egyáltalán nem rendelkeztek, mivel a tulajdonosok az alapítást a néhány napra innen-onnan kölcsönkért pénzből oldották meg. Ezek az alapítói vagyonok sosem találkoztak a házi pénzkazettákkal, mégis szerepelnek a vállalkozás könyveiben.
‹ A bevételeket a kisvállalkozások – a banki költségek elkerülése miatt – általában készpénzes számlákon szerzik, amelyek így szépen növelik a pénzállományt. A probléma abból adódik, hogy a tulajdonos – és ez a legjellemzőbb a mikro- és kisvállalkozásokra – nem tud különbséget tenni a vállalkozás pénze és a háztartáspénz között. Hol a pénz? Az áruházban! De még véletlenül sem a házipénztárban, pedig papíron ott van.
A következő nehézség a negyedév végén jelentkezik, amikor a könyvelő bejelenti, hogy áfát kell fizetni, viszont a kazettában nincs pénz, és a bankszámla üres. Ekkor jön egy kevés tagihitel-befizetés, a bankszámlaegyenleg nő, a kötelezettségek is nőnek, az adó befizetésre kerül, a bankszámlaegyenleg csökken. A kasszában még mindig nincs pénz, de papíron még mindig ott a vagyoni betét és a bevétel teljes összege.
‹ Tételezzük fel, hogy nagyobb bevétel realizálódik. Ennek is ára van, amiről vagy egyáltalán nincs, vagy csak részben van számla. Ezt is ki kell fizetni valamiből, hiszen a bevétel azon része, amit nem fedtünk le költségszámlával, szintén növeli a pénztáregyenleget.
‹ Egy másik, szintén gyakran előforduló verzió a pénztári egyenlegnél, hogy gyakorta van nulla körül. Ez olyankor lehetséges, ha a bevételek jó része nem legális – nem kell róluk számlát adni, mert a vevők nem kérik, viszont a költségeik mindig számlával alátámasztottak, és ezeket ki is fizetik a bankból, esetleg a pénztárból. Ezzel gyorsan elérhető a negatív pénztáregyenleg, amelyet csak tagi kölcsönnel lehet betakarni. A tagi kölcsön összege ilyenkor csak nő és nő, és itt az újabb lebukás lehetősége! Miből volt a tulajdonosnak ennyi pénze, amit tagi kölcsönre fordított, hiszen csak minimálbért keresett a vállalkozásban?!
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a parlament már másodszor fogadott el egy olyan szabályt, amely a fenti készpénzforgalmakat akarta a bankszámlákra terelni. A legújabb, február 1-jén hatályba lépett és valószínűleg csak március közepéig hatályos szabály szerint megbüntetnék azokat a vállalkozásokat, amelyek 250 ezer forintnál nagyobb összegű kifizetést teljesítettek készpénzben, amelyet azonban a hatályon kívül helyezést követően vissza kell vonnia. (A cikk írásakor a T/8661-es törvényjavaslatot ugyan az Országgyűlés már elfogadta, de a köztársasági elnök aláírása hiányában csak jósolni lehet a hatályon kívül helyezés időpontját.)
Napi készpénzállomány
A másik 2009-es, új, pénztárra vonatkozó szabály, hogy a napi átlagos készpénzállomány nem lehet több mint az összes bevétel 1,2 százaléka vagy 500 ezer forint. Itt a már előzőleg említett törvény az 1,2 százalékot 2-re emeli, és 90 nap haladékot ad a vállalkozásoknak a pénztári állomány rendbetételére.
A rendbetételre több lehetőség is adódik:
1. Tőkeleszállítás a már lehetséges 500 ezer forintos tőkeminimumra
Ez a módszer egy tanácsadó szemében a legegyszerűbb és legtisztességesebb. Az egyszer már adózott jövedelem (amelyből befektettünk a vállalakozásba) természetesen adómentesen vehető fel. Mindössze annyi a teendő, hogy az ügyvéddel módosíttatni kell társasági szerződésünket, és rendelkeznünk kell a vagyoni betét visszafizetésének módjáról. Nem elfelejtendő, a pénz a pénztárban van, vagyis onnan kell visszafizetni.
2. Készpénzállomány csökkentése az osztalék kiírásával (Az osztalékot terhelő adókat ki kell fizetni!)
A papíron jól működő, nyereséges, mégis valós készpénzhiánnyal küzdő cégek számára ajánlott, ahol az évközben már – magáncélra – elköltött jövedelmeket lehet így legalizálni (lásd a 3. esetet).
3. Tagi hitel visszafizetése az amúgy is kedvezményes, 10 százalékos adófizetéssel
Az állam már nem először ad kedvezményes kulccsal amnesztiát az eltitkolt jövedelmek tulajdonosainak. A feladat ilyenkor a következő: a magas tagi hitel összegét 2008-ban a magánszemély tulajdonos mint eredeti jogosult elengedi. A vállalkozás könyveiben ezzel rendkívüli bevétel keletkezik, így nő az adózás előtti eredmény, ezzel együtt a társaságiadó-alap. Ez utóbbi csökkenthető az elengedett kötelezettség összegével, így társasági adót nem fizetünk. Ezek után tehát pontosan annyival nagyobb a vállalkozás adózott eredménye, mint amennyi az elengedett tagi hitel összege volt. Ez az adózott eredmény pedig kivehető osztalékként.
Az osztalék összegéből az a rész, amely a tagi hitel elengedése miatt keletkezett, 10 százalékkal adózik, míg az a feletti rész a normál, 25 százalékos kulccsal. A 25 százalékos kulcsú rész után – adott feltételek nem teljesülése esetén – 14 százalék egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.
Az így jóváhagyott osztalékot azonban nem elég elhatározni és a taggyűlési határozattal jóváhagyni. A beszámoló leadása (május 30.) után 30 napon belül ki is kell fizetni – illetve az ez után fizetendő adót meg kell fizetni.
4. Bankkártyás fizetés oly módon, hogy a kártya nem a vállalkozás bankszámlájához kapcsolódik
Ennél a megoldásnál megfelelő költségszámlákra van szükség.
