Amikor már a harmadik hívást kaptam egy februári délelőtt, hogy miért nem érkezett meg a tőlem várt e-mail, gyanakodni kezdtem, hogy valami gond lehet. Rögtön ellenőriztem az internetkapcsolatot, rendben volt. Végül a hírek végigböngészése után jöttem rá, mi okozza a fennakadást: a legtöbb portálon a kiemelt hírek között szerepelt, hogy összeomlott a Google levelezőrendszere, az általam is használt Gmail.
A jelenség sajnos egyáltalán nem egyedi, a legnagyobb webes levelezőrendszerek – különösen az elmúlt hónapokban – igen bizonytalanul működtek. A Google szolgáltatása márciusban újra megadta magát, igaz, ezúttal a mintegy százmilliónyi aktív felhasználóból jóval kevesebbnek okozott problémát a részleges leállás, mint februárban. Néhány nappal később a Microsoft hasonló megoldása, a Hotmail is órákra „elhasalt”, s ez már jóval több netezőnek okozott problémát.
A felhasználói bizalmat igencsak csökkentő márciusi esetek súlyát növeli, hogy a szolgáltatók semmilyen információt nem közöltek a többórás leállások okairól. A Gmail februári problémájáról ugyanakkor kiderült, hogy a szolgáltatás egy rutinfeladatnak ígérkező karbantartási folyamat következtében adta be a kulcsot.
„Összetett rendszerek állnak az ingyenes webes levelezőszolgáltatások mögött, amelyekben a legapróbb hiba is komoly üzemzavarokat okozhat” – mondta el érdeklődésünkre Markót Imre, az Origo Zrt. Freemail.hu szolgáltatásért is felelős üzletágának igazgatója. Ez igaz mind a hardverre, mind az egymásra épülő alkalmazásokra. Mint mondja, a helyzetet nehezíti, hogy ezek a rendszerek folyamatosan óriási terhelésnek vannak kitéve, és bár számos intézkedést meghoztak az üzembiztonság növelésére (például redundáns rendszereket alakítottak ki), előre nem látható események még így is a szolgáltatás lassulásához, rossz esetben leállásához vezethetnek.
A jelenleg mintegy 3,5 millió postafiókot fenntartó Freemail.hu terheltségét jól mutatja, hogy naponta 800 ezer egyedi látogató keresi fel, akik mintegy egymillió levelet küldenek. A levelezőrendszert kiszolgáló szervereken tárolt információ mennyisége meghaladja a 210 terabájtot.
Az üzemeltetőknek kulcsfontosságú, hogy a webes levelezőrendszereik megbízhatók, állandóan elérhetők legyenek a felhasználók számára, éppen ezért a legnagyobb ilyen típusú hazai szolgáltatásnál, a Freemailnél tavaly a konszolidációra, az üzembiztonság és általában a biztonság növelésére helyezték a hangsúlyt. Emellett újdonságok is megjelentek a szolgáltatásban: elindult például a főként PDA-ra szánt Freemail Szimpla, s mobiltelefonos használatra is optimalizálták a levelezőrendszert.
Az idei évre is számos fejlesztési tervük van a Freemail üzemeltetőinek, igyekeznek a meglévő funkciókat még hasznosabbá tenni, s tovább bővíteni a levelezési alapszolgáltatást kiegészítő lehetőségeket.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a webes levelezőrendszerek még a közösségi oldalak és videómegosztó portálok korában is a legnépszerűbb netes alkalmazásnak számítanak, a Pew Internet & American Life Project nevű szervezet adatai szerint 2008 decemberében az amerikai internetezők 91 százaléka használt netes levelezőmegoldást. Népszerűségükben meghatározó szerepet játszik, hogy ingyenesek, egyszerűek, bárhonnan elérhetők, hiszen használatukhoz csupán webkapcsolatra van szükség. Ráadásul úgy tűnik, nem csak az egyéni felhasználók körében hódítanak, Markót Imre elmondása szerint egy általuk végzett felmérésből az derült ki, hogy a kis- és középvállalatok, illetve az egyéni vállalkozók is egyre nagyobb számban használják a megoldást üzleti ügyeik intézésére.
