Ki ne emlékezne az általános iskolai történelemkönyvek mellé kapható olvasókönyvre, amely a tankönyvinél lényegesen izgalmasabb, érdekesebb stílusban engedett bepillantást egy-egy történelmi esemény kulisszatitkai mögé – felvillanyozva ezzel a tanulók lankadó érdeklődését… Ez az érzése támadhat az olvasónak Romsics Ignác A 20. század képes története című kötetének olvasásakor. Lebilincselő téma, szenvtelen, tárgyilagos, ugyanakkor mégiscsak olvasmányos stílus, több mint ezer korabeli fotó, térkép, grafikon és precíz felépítés jellemzi e monumentális vállalkozás kilenc fejezetének 69 alfejezetét. Romsics nem csupán a szigorúan vett politikai-gazdasági eseményeket, hanem a társadalmi változásokat, a kultúra, a tudomány eredményeit és a művészet alakulását is bemutatja, jóllehet, az 500 oldal így is szűk terjedelmi korlátok közé szorítja a szerzőt. A Singer varrógéptől Dali jelentőségéig, Neumann János számítógépétől az al-Kaidáig számtalan tárgy, tény, adat, személy, esemény leírása megtalálható a könyvben, amely azonban csak felteszi, megválaszolni nem akarja a kérdést: vajon mire fogunk emlékezni az elmúlt századból? A 70 millió ember halálát okozó két világháborúra, a tízmilliók halálát okozó népirtásokra, haláltáborokra, a kétpólusú világ harcára vagy a villanyáram, a védőoltások, az internet elterjedésére, esetleg az analfabétizmus és az éhezés drasztikus csökkenésére? Nézőpont kérdése, amely nézőpontot az határoz meg, hogy ki, mikor és hol született. A magyar nézőpontot pedig még azok is csak óvatosan merik megítélni, akik a szerző helyett összegzést, óvatos ítéletet mondanak az utolsó hasábokon.
Rubicon Ház Bt., 2008
