A kormányfő beszédéből kiderült: az áfát 20-ról 23 százalékra emelnék, s a jövedéki adókat is megemelnék 3 és 7 százalék között. A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatárát eltolnák 1,7 millióról 3 millió forintra, az szja felső kulcsa (a különadó megszűntével) 40 százalékról 38 százalékra csökken.
Viszlát, étkezési jegyek
Az szja alsó kulcsa 18-ról 19 százalékra nőne, de Gyurcsány Ferenc szerint az alsó, megemelt kulcs szerint adózók sem fizetnek majd többet, mert oly módon alakítják át az adójóváírás rendszerét, hogy ők se járjanak rosszabbul. Megszűnnek szja mentességek (üdülési csekk, étkezési jegy) – a miniszterelnök ebben a témában még vitákra számít.
A vállalkozások társasági adóját 16-ról 19 százalékra emelkedne (a különadó eltörlésével ez egy százalékpontos könnyítést jelent), s 32-ről 27 százalékra csökkenne a munkáltatók által fizetett járulékok mértéke.
Beépül a 13. havi nyugdíj
A korábban kiszivárgott információknak nem lesz 13. havi nyugdíjuk az újonnan nyugdíjazottaknak, beépül a juttatás a nyugdíjrendszerbe. Újdonság a kiszivárogtatásokhoz képest, hogy megszűnik a nyugdíjak svájci indexálása 4 százalékos gazdasági növekedése alatt, két százalékos gazdasági növekedés a nyugdíjakat csak az inflációval indexálják, 2 és 4 százalék között pedig a jelenleginél kisebb súllyal vennék figyelembe a nettó bérnövekedést. Megadóztatják a családi pótlékot és más szociális támogatásokat.
Marad a gyed két évre, viszont az eddigi fél év munkaviszony-igazolás helyett egy év munkaviszony-igazolás kell.
A bejelentett csomag nagyjából megfelel a korábban kiszivárgott híreknek: a kormány jövedelmeket csoportosítana át a magánszemélyektől a vállalkozói szféra felé. Az áfa megemelésével nőnének a magánszemélyek, a járulékok csökkentésével viszont csökkennének a munkaadók terhei.
A személyi jövedelemadó változások a közepes és magas jövedelműeket kedvezően érintik, s a kormányfő ígérete szerint az alacsonyabb jövedelműek sem járnak rosszabbul – ám az ő helyzetük változásáról addig nem lehet közelebbit tudni, amíg nem válnak ismertté az adójóváírás rendszerének megváltoztatásának részletei.
Aki szegény, az a legszegényebb
A legalacsonyabb jövedelműek semmiképp nem lehetnek a változások nyertesei, hiszen az áfa megemelése – regresszív adó lévén – leginkább őket sújtja majd.
Figyelmet érdemel, hogy Gyurcsány Ferenc nem mondott egy árva szót sem a vagyonadó bevezetéséről, jóllehet a parlament korábbi rendkívüli ülésén beszélt róla. Gyurcsány korábban azt mondta: a vagyoni adók egységesítését meg kell fontolni: a négyféle vagyoni adóból jelenleg 80 milliárd forint bevételük van az önkormányzatoknak, terveik szerint ennek nagyságrendje nem változna, és ugyanúgy a helyhatóságok kapnák a pénzt, mint eddig.
intézkedések – pró és kontra
A FigyelőNet már kiszivárogatások időszakában összegyűjtötte, s most ismételten bemutatja a kormányfő tervezett intézkedéseinek érveit és ellenérveit.
Áfaemelés
+ Széles adóbázis, szétoszlik az adóteher
+ A pénzügyi-gazdasági válság antiinflációs hatása ellensúlyozza az emelés inflációs hatását
+ Kis költséggel, könnyen beszedhető adó, nehéz kibújni alóla
– Regresszív adó, a szegényeket jobban sújtja, mint a tehetőseket
– Csökkenti a fogyasztást, fokozza a recessziót
Jövedéki adó emelése
+ az emelés negatív hasznosságú, egészségre káros, illetve környezetszennyező hatású fogyasztást mérsékel
– A válság szinte egyetlen kellemes (és deflációs) hatását oltja ki az üzemanyagok esetében
– A függőséget okozó termékek esetében etikailag megkérdőjelezhető a drasztikus áremelés – akár egy díler, akár az állam teszi
Családi pótlék megadóztatása
+ Fölösleges állami támogatást adni azoknak a tehetőseknek, akik nem szorulnak rá
– Nincs családi adózás, az adórendszer korlátozottan ismeri el a gyermeknevelés többletköltségeit, ezt ellensúlyozza némiképp az alanyi jogon járó családi pótlék
– A jóléti rendszer még inkább liberális, rászorultsági alapúvá tétele azt eredményezné, hogy a széles értelemben vett középosztály már nem érdekelt a szociális rendszer fönntartásában. Ez pedig nem szolgálja a szegények érdekét sem. Ahol ugyanis alacsony fokú a társadalmi szolidaritás (mint általában egész Kelet-Közép Európában), ott a csak szegényeknek fönntartott ellátórendszerek leépülnek (ami nyilván együtt járna már meglévő sztereotípiák erősödésével: „a romák a segélyből és a családi pótlékból élnek”.)
Szja csökkentés
+ Az alacsonyabb adókulcs ösztönzi a teljesítményt
+ Csökkenthető úgy a bérköltség, hogy a nettó munkabérek szinten maradnak, javul a vállalkozások jövedelmi pozíciója
+ Bizonyos esetekben nőhet a nettó munkabér, ami serkentheti a fogyasztást, s a recesszió ellen hat
– A progresszivitás csökkenésével nőhetnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, ami növelheti a társadalmi feszültségeket
Járulékcsökkentés
+ Uniós összevetésben kiemelkedően magas a járulékszint hazánkban
+ Javul a vállalkozások jövedelmi pozíciója
+ Jó hatással van foglalkoztatásra
– Már most is az adókból kell kiegészíteni a nyugdíjalapot, a beszedett nyugdíjjárulék ugyanis nem elengedő a nyugdíjak kifizetésére
– Nincs bizonyíték arra, hogy a járulékok csökkentése élénkítené a foglalkoztatottságot, ugyanis a vállalatok a „megspórolt pénzen” nem biztos, hogy újabb embereket vesznek föl (különösen, ha a recesszió miatt csökken a kereslet termékeik iránt), bármire fordíthatják azt, például profitként is kivehetik.
