Azt gondolnánk, hogy a báli szezonban a hazai rendezvényszervező cégeknek is megsokszorozódik a forgalmuk, a bálokra, farsangi bulikra azonban ma már nincs nagyon igény. Noha az általunk megkérdezett rendezvényszervezők kivétel nélkül azt nyilatkozták, hogy ilyen jellegű események mindig is voltak, vannak és lesznek, jóformán mindegyikük arról számolt be, hogy az idén nem szervez se bált, se karnevált. Nemhogy csúcsforgalom nincs a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang idején, az említett ügynökségek életében egyenesen ez az egyik legcsendesebb időszak.
Farsangi recesszió
A privátszférában erősebb az igény a farsangi bulikra, így ezeket inkább baráti társaságok szervezik. A cégek ritkábban költenek ilyen típusú partikra, ha mégis, akkor sem az ügyfeleket, inkább az alkalmazottakat hívják meg. „Ha például egy vállalatnak nincs pénze karácsonyi partira, előfordul, hogy egy kisebb költségvetésű farsangi buli váltja ki az év végi eseményt” – utal Rókusfalvy Gábor arra, hogy az idén, a válság hatására többen is ezt a megoldást választották, illetve egyáltalán nem tartottak év végi rendezvényt. A Roxer Event & More ügyvezetője azt mondja, egyelőre nem érzékelik a recessziót, a rendezvényszervezők többsége viszont átlagosan 10-15 százalékos visszaesést tapasztalt az utóbbi hónapokban.
Bálokat Magyarországon leginkább szakmai körök rendeznek, az orvosok, jogászok, mérnökök, közgazdászok elitjének itt szinte kötelező a megjelenés – persze csak akkor, ha nem marad el a rendezvény. Sajtó- és vadászbálokról egyre ritkábban hallani, s a különböző kamarák, sportegyesületek is mind nagyobb számban mondanak le a mulatozásról. Míg Pécsett, a Hotel Palatinus Bartók-termében 2000-ben még 26 bált tartottak, az idén mindössze tizenháromra van kilátás.
Az érdektelenséget egyesek azzal magyarázzák, hogy manapság már nem a bálokban köttetnek az ismeretségek, mint annak idején, mások a válságot okolják, mondván, a mindennapi gondok és a költségek felülírják a bálozási kedvet. A mulatság ugyanis sokba kerül, még a tavalyi estélyiben is páronként legkevesebb egy minimálbérnyi lehet a kiadás a belépőjeggyel, frizurával együtt, és akkor még a jótékonykodásra szánt pénzzel nem is számoltunk.
Egyedi elvárás
Világra szóló vigasságok
Kontinensünkön a katolikus országokban a legelterjedtebb a farsangi mulatozás. A karnevál őshazája Itália, Velencében valóságos iparággá nőtte ki magát az ünnep. A lagúnák városában a közel tíznapos utcai rendezvény az év legnagyobb eseménye, amelyre egymillióan látogatnak el.
Lassan a Halloween vagy a Valentin-nap is nagyobb esemény, mint a farsang – érződik ki a rendezvényszervezők megjegyzéseiből. A szakemberek egybehangzó véleménye, hogy bármilyen jellegű és méretű rendezvényről is beszélünk, legyen az farsangi bál vagy a szerelmesek napja, tízezer fős vagy kétszemélyes esemény, kreatívnak, látványosnak, egyedinek kell lennie. Halász Domokos, az Extreme Rendezvényügynökség ügyvezetője állítja, hogy a rendezvény az egyik leghatékonyabb kommunikációs eszköz, így jó esetben minden ilyen eseménynek van valamilyen kommunikációs célja, ami lehet akár az összetartás vagy a lojalitás erősítése. „Minden partinak kell, hogy legyen egy koncepciója, a rendezvényt tematikusan fel kell építeni” – teszi hozzá Varga András, a Gála Eseményszervező marketing- és ügyfélkapcsolati igazgatója. Mostanság aligha mehetünk olyan farsangi bálba, ahol egyaránt találkozhatunk Harry Potterrel, Napóleonnal és gengszterekkel, hiszen a szervezők egy-egy adott téma kiválasztásával igyekeznek egységesíteni az összejöveteleket. Így nem meglepő, ha Oscar-gálára kapunk meghívót, mint ahogy az is követelmény lehet, hogy ördögök és angyalok bőrébe bújjunk, vagy éppen egy „white party” apropóján kizárólag fehérbe öltözzünk.
Mára csaknem teljesen eltűntek a céges rendezvények klasszikus elemeinek számító bűvészek, névtelen zenekarok vagy a tombola, helyüket a meghívottak aktívabb részvételét igénylő programok vették át. „Az éjféli program, a táncmulatság mellett a hölgyeknek jó szórakozási lehetőséget jelenthet egy Swarovski-tetoválás, vagy divatbemutató, ahol megismerhetnek luxusmárkákat, sőt, esetleg ki is próbálhatják őket. Eközben az urak »férjmegőrzőbe« vonulhatnak, itt hódolhatnak a szivar vagy a márkás italok iránti szenvedélyüknek, kipróbálhatják az elektronikus pókerasztalt, s kávékülönlegességeket vagy éppen koktélokat kóstolhatnak” – ecseteli a lehetőségeket Varga András, majd hozzáteszi: fontos, hogy legyen egy nagy durranás a programban, amelyre a meghívott partnerek annak ellenére emlékeznek, hogy akár hetente járnak hasonló fogadásokra.
világra szóló vigasságok
Németországban is dívik a bálozás. A Rajna mentén, többek közt Kölnben úgy tartják, hogy náluk 4 helyett 5 évszakból áll az év. A karneváli szezont tartják az ötödik évszaknak, ilyenkor egymást érik a parádék, a bálok, tízezrek vonulnak az utcára.
A hagyományos bálok esetén elvárás a klasszikus elegancia, a jól kiválasztott helyszín, valamint a változatosan összeállított program mellett a menü sem mellékes. A világ körüli gasztronómiai utazások, a látványkonyha, a kreatív catering jegyében született különleges ízvilág vagy új tálalási forma az, ami ma trendinek számít. „Azért az fontos, hogy a klasszikus keret megmaradjon, és ne essünk át a ló túlsó oldalára” – figyelmeztet a Gála marketingigazgatója.
„Szeretném hinni, hogy a klasszikus bálokon, ahol – különösen régebben az adományozásé, a jótékonykodásé volt a fő szerep – csak felsőkategóriás hírességek jelennek meg, de sajnos ez nem így van. Ha Győzike elmegy az Operabálba és erről még tévéműsor is készül, az nem tesz jót a bálok megítélésének” – mondja keserűen Varga András. Halász Domokos is egyetért abban, hogy érdemes olyan sztárokat (színészeket, sportolókat) hívni, akik valóban értéket közvetítenek, mert ők ténylegesen emelhetik egy rendezvény színvonalát.
Rókusfalvy Gábor szerint a céges partikon az egyik legkeresettebb fellépő Korda György, akit ezekre a rendezvényekre nem a slágerei, inkább a jelenleg virágkorát élő pókerkultusz miatt invitálnak meg. „A legfontosabb hogy egyedi élménnyel távozzanak a résztvevők, s ha valaki elmondhatja, hogy Korda Gyurival kártyázott, az biztos, hogy egy életen át emlékszik a partira” – érvel a Roxer ügyvezetője.
Bál az Operában
A szezon elmaradhatatlan eseménye a budapesti Operabál, amelyet Árpád vezér, alias Franco Nero nyit meg Lévai Katalinnal karöltve február 21-én. A rendezvény tradícióihoz hozzátartozik a jótékonykodás is, hiszen 1886-ban eredetileg is a köz javára gyűltek össze az arisztokrácia elöljárói. A bál előtt két héttel a szervezők a Gundelben készült ételt osztanak a rászorulók részére, valamint tüdőszűrő buszt és segélyvonalat üzemeltetnek a Máltai Szeretetszolgálattal közösen a Blaha Lujza téren. Emellett áverést tartanak, a licitből befolyt összeg kedvezményezettje pedig nem más, mint a Magyar Állami Operaház, amely a bál másnapján jótékonysági gyermekrendezvényt szervez.
A mintegy kétezer vendéggel számoló rendezvény az idén körülbelül 150 millió forintos költségvetésből gazdálkodik, ennek 90 százalékát a nettó 70, 130, illetve 260 ezer forintos jegyek eladása fedezi, a fennmaradó 10 százalékot pedig a szponzorok adják össze. Tavaly ez még 20 százalékot tett ki, azonban ebben az évben visszafogottabb a támogatói kedv: a tavalyi négy főszponzor helyett most mindössze kettő lesz, a 27 további támogatóból 21 maradt s a médiatámogatók listája 21-ről 13-ra szűkült. A szervezők tavaly az árbevétel egyötödét könyvelhették el nyereségként, azonban a szponzorációs összegek csökkenése és a költségek emelkedése miatt az idén várhatóan kisebb lesz ez az arány.
