Üzleti tippek

Munkaügyi ellenőrzések

admin
admin

2008. 12. 15. 13:24

Egyre gyakoribbá válhat a szigorú munkaügyi ellenőrzések mellett az adó-, a fogyasztóvédelmi és a munkaügyi hatóságok együttes akciója is. A munkáltatóknak érdemes tanulmányozniuk a munkaügyi felügyelőség tájékoztatóit, hogy megismerjék, mit büntet a hatóság, és mekkora bírságra számíthatnak, ha hibáznak.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) honlapján (www.ommf.hu) rendszeresen közzéteszi az ellenőrzések tapasztalatait. Az idén már több, mint 6 milliárd forint bírságot szabtak ki a szabálytalanságok miatt, és nem árt tudni, hogy a bírság összege milliókra is emelkedhet, különösen, ha nem az első „munkaügyi vétsége” a cégnek. Közbeszerzési eljárásból, állami támogatásból és bizonyos pályázatokból pedig kizárási ok is lehet, ha a pályázó vállalkozás ellen jogerősen munkaügyi bírságot szabtak ki korábban.

Elmosódó betűk

A leggyakoribb szabályszegés még mindig a feketefoglalkoztatás, és ebben változatlanul az építőipar vezet – szorosan a nyomában a vendéglátással és a mezőgazdasággal. A munkaadói oldalon sokan élnek vissza az AM-könyv néven ismert alkalmi munkavállalói könyvvel, nem véletlen, hogy már tervezik a kiskönyvre vonatkozó szabályok megváltoztatását. A leggyakrabban alkalmazott „trükk” a radírozható toll vagy hő hatására eltűnő tinta. Azt is tapasztalták az ellenőrök, hogy a régebbi bejegyzések a meleg nyári hónapok alatt „véletlenül” elmosódtak a kiskönyvekből. Éppen ezért a tervek szerint hamarosan elektronikusan kellene bejelenteni az alkalmi foglalkoztatást is.
Sokszor a munkavállalók is tisztában vannak azzal, ha szabálytalanul alkalmazzák őket, így egyre ritkább az az eset, amikor a helyszíni ellenőrzés során szembesül a munkavállaló azzal a helyzettel, hogy munkáltatója nem jelentette be. Meglepően gyakori az is, hogy maga a munkavállaló kéri bejelentésének elmulasztását, ami mögött legtöbbször az húzódik meg, hogy munkanélküli ellátását is szeretné megtartani alkalmi keresete mellett.

Próbanap

A kereskedelem területén munkaidővel, pihenőidővel és munkabérrel kapcsolatos jogsértések fordulnak elő leggyakrabban, míg a vendéglátás területén az idegenforgalmi időszakban ugrik meg leginkább a kitöltetlen AM-könyves feketefoglalkoztatás. Általános jelenség még a „próbanap” kijelölésére vonatkozó munkáltatói visszaélés is. A próbanappal kapcsolatos magyarázat szerint a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy eldöntse a jelentkező alkalmasságát, míg a munkavállalónak azt, hogy felmérje, valóban erre a munkára van-e szüksége. Erre a próbanapra azonban a munkáltató munkaszerződést nem ír, és bejelentési kötelezettségének sem tesz eleget.

Továbbra is gyakori ezen a területen, hogy a munkavállaló 15–18 órát is dolgozik megszakítás nélkül, így munkaideje megegyezik a nyitva tartással. Ugyanakkor az ellenőrzések egyre többször tárják fel, hogy a munkáltató a 12 órán felüli munkavégzést zsebből zsebbe fizeti ki.

Büntet az EBH is

Milliós bírságot is kiszabhat a hatóság a foglalkoztatókkal szemben, ha nem tartják be az egyenlő bánásmód követelményét az álláshirdetések, az állásinterjúk, a munkavégzés, illetve a munkaviszony megszüntetése kapcsán.

Előfordult például, hogy elmarasztaltak egy autószalont, amelyik a lakóhelye miatt utasította el az álláshirdetésre jelentkezőt. Az internetes honlapon közzétett autószalon-vezetői álláshirdetésre jelentkezőnek a munkaerő-közvetítőnél azt a választ adták, hogy nem tudnak munkát biztosítani neki, mert csak az adott megye lakosaival foglalkoznak. A jelentkező közölte, hogy nem jelent gondot számára a beutazás, és nem kért sem az albérlethez, sem a munkába járáshoz hozzájárulást, mégsem vették fel. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) nem fogadta el a munkáltató védekezését, mert az általa felállított és alkalmazott követelmény a munka jellege és természete miatt nem volt indokolt, és nem tekinthető arányosnak sem. Mind a foglalkoztatóval, mind a munkaerő-közvetítővel szemben megtiltották a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelték a határozat nyilvánosságra hozatalát, a foglalkoztatót pedig ezenfelül 500 ezer forintra is megbüntették.

Egy takarítócég volt alkalmazottjai pedig azt sérelmezték, hogy a létszámleépítés során roma származásuk miatt bocsátották el őket. A munkáltató itt azzal védekezett, hogy az országban több telephelyen végez munkát, dolgozóinak mintegy 47 százaléka roma származású, és az elbocsátások nem voltak összefüggésben a munkavállalók kisebbséghez tartozásával. Ezzel szemben annak a kórháznak az alkalmazottjai, ahol a cég a takarítást végezte, egybehangzóan állították, hogy mindenki előtt ismert volt, hogy roma származásuk miatt bocsátották el őket. A bizonyítás eredményeként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a panasznak helyt adott, a munkáltatót eltiltotta a jogsértő magatartás további folytatásától, és 3 millió forintos pénzbírságot szabott ki.

Kalákázás

Az ellenőrök a feketefoglalkoztatás kiszűrése érdekében a szívességi alapú, kaláka-munkavégzést is vizsgálhatják. A köztudatban elterjedt tévhitekkel ellentétben azonban a kalákázás önmagában nem ad okot bírságolásra. Ha azonban a munkáltató a hatóság megtévesztése érdekében hivatkozik a szívességi munkára, számíthat a lelepleződésre – és büntetésre is. A szívességi munka és a szabálytalan foglalkoztatás elhatárolásakor annak van alapvető jelentősége, hogy valóban ingyenes-e a segítség – vagy munkaviszonyt lepleznek vele. Az OMMF kiemeli, hogy a pénzfizetés mellett munkabérnek tekinthető a természetbeni juttatás is, tehát a munkaügyi ellenőrök fizetésnek tekintik, ha a munkát végző szállást, élelmet kap munkájáért. Ezért a szívességi munkát munkaviszonynak minősítik és – munkaszerződés és bejelentés hiányában – feketefoglalkoztatásnak tekintik.

Ellenőrök veszélyben

A gyakoribb ellenőrzések és szigorúbb szankcionálás miatt az utóbbi időben egyre agresszívabbá váltak a munkáltatók – áll az OMMF tájékoztatójában. Több ellenőrt és családjukat is megfenyegették, és nemegyszer előfordult, hogy a helyszíni ellenőrzésen az elkészült jegyzőkönyveket megsemmisítették, időnként a rendőrséget kellett segítségül hívni.

A felügyelők az építőipari cégeknél találkoznak leginkább az ellenőrzést akadályozó magatartással. A munkavállalók gyakran elszaladnak vagy ellenségesen lépnek fel az ellenőrökkel szemben, néha szabályos versenyt kell futni az építési terület különböző pontjain elhelyezett AM-könyvekért.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.