Az ingatlanfejlesztő
A marylandi születésű Richard Field édesapja is ingatlanberuházó, tőle tanulta a szakmát.
A New York-i Columbia Egyetemen folyatott történelmi tanulmányai során egyik professzora, Deák István hívta fel a figyelmét Közép-Európa – így Magyarország – történelmére. Hatására 1990-ben nem csak azért jött Magyarországra, mert érezte, hogy a rendszerváltás lehetőségeket tartogat, hanem azért is, mert úgy látta, édesapjától megszerzett szaktudását itt tudná kamatoztatni. Döntésével ugyan „kimaradt” az Egyesült Államokban 2001 és 2007 között bekövetkezett óriási „ingatlanpiaci boom”-ból – amelyről azóta kiderült, hátterében nem egy valós, fizetőképes keresletnövekedés állt, hanem a nem megalapozott jelzálog-hitelezés…
Magyarországon 1993-ban alapította meg az Amerikai Ház Kft.-t, amely mára teljes körű szolgáltatást nyújtó ingatlanfejlesztő cég lett, és az amerikai székhelyű, ingatlanfejlesztő és üzemeltető Manor Group magyarországi leányvállalata. Horvátországban is van vállalatuk, ott elsősorban ingatlanvásárlással és -fejlesztéssel foglalkoznak. „Konstruktív szerepet kívánunk betölteni Kelet-Közép-Európa megújításában olyan ingatlanfejlesztéseken keresztül, amelyek nyereségesek, környezetkímélők és tisztelik a helyi építészeti örökséget” – olvasható a társaság honlapján.
A társaság 1999 és 2003 között a IX. kerületben több mint 200 lakást adott át. A következő három évben 218 lakást építettek a Váci úti irodaháznegyed közelében. Mostanáig Budapesten, valamint három vidéki városban összesen 15 épületet emeltek. Az utóbbi években pedig egy nagyobb, városnegyed-léptékű, komplex fejlesztési projekttel foglalkoznak.
Field szerint az elmúlt időszakban elkészült közép- és nagyléptékű ingatlanfejlesztéseknél a cégek nem fordítottak kellő figyelmet a zöldterületekre és a kiszolgáló intézményi, kereskedelmi és rekreációs infrastruktúrára, s ez azt eredményezte, hogy „steril” lakóépület-együttesek jöttek létre. Így a lakók nagymértékben függnek autójuktól vagy a tömegközlekedéstől.
Az említett, komplex városnegyed-fejlesztés lesz az első olyan nagyléptékű projekt Magyarországon, amely a modern életmódhoz szükséges összes infrastruktúrával rendelkezik.
A gazdasági válság következményeként Field szerint tisztulni fog az ingatlanpiac. Recesszió idején nem „tömeglakásokat” kell építeni és értékesíteni próbálni, hanem olyan területeket megszerezni, amelyeken később valóban értékes városfejlesztéseket lehet megvalósítani. Akadnak külföldi ingatlanfejlesztők, akik három-négy évre jönnek hazánkba, majd a nyereséggel a zsebükben – esetenként kifizetetlen alvállalkozói számlákat hátrahagyva – kivonulnak a piacról. A hazai ingatlanfejlesztők jelentős része pedig tapasztalatok nélkül vág bele az üzletbe, és azt hiszi, gyorsan meg lehet ebből gazdagodni.
Richard Field Magyarországon képzeli jövőjét. Nem csak magánélete miatt – hiszen felesége magyar, és kisfia is itt született –, hanem mert várhatóan két-három év múlva ismét nagyobb lesz a lakások iránti kereslet, mint a kínálat. Számára az ingatlanfejlesztés nem pusztán üzleti vállalkozás, hanem lehetőség is arra, hogy értékes elemekkel gazdagodjék a közösség és a város – és ez egyben feladata is minden igazi beruházónak!
Az autókölcsönző
„Ha a finanszírozási hitelek drágulnak, az ügyfelek pedig egyre körülményesebben vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez a bankoknál, érdemesebb az autóbérlést választani” – állítja Wolfgang Bartesch, a Fox Autorent tulajdonosa, akinek vállalkozásától a fővároson kívül már Győrben, valamint a balatoni repülőtéren is lehet gépkocsit bérelni.
Wolfgang Bartesch 1983-ban jött először Magyarországra – orvosnak tanulni. Mégsem a gyógyítás mellett döntött: néhány évig Berlinben dolgozott, majd 1988-ban több társával közösen vegyesvállalatot alapított autókölcsönzésre. „Németországból két-három éves, jó állapotban lévő, 12 darab használt Volvót hoztunk be. A konkurencia 10 éves Zsigulikkal kezdett” – mutat rá a minőség iránti elkötelezettségére. A cégnek 1995-ben 70 autója volt. A következő évben lízingelt kocsikat adtak bérbe, s a flotta mostanra mintegy 600 gépkocsira bővült.
„Jelenleg a bérautópiacon hatalmas a verseny – állítja. – Mintegy 6–7 franchise vállalkozásnak és egy független magyar cégnek van nagy flottája, és sok kicsi üzlet is kölcsönöz. A piac beszűkült, a költségek nőttek, és ezzel párhuzamosan lefelé mentek az árak.”
Wolfgang Bartesch előnytelennek tartja, hogy Magyarországon még nem vezették be az eurót. Igaz, az eurózónában is pénzügyi válság van, nálunk viszont hozzájön a forint árfolyam-ingadozása, ami hátrányosan érinti vállalkozását. Megoldásnak az előremenekülést tartja. „Ma kétszer annyi autóval lehet fenntartani a szintet, mint néhány évvel ezelőtt” – szögezi le. Távolabbi tervei között szerepel a flotta további bővítése, a céges ügyfelek körében a jelenleginél is nagyobb piac, valamint országos hálózat kiépítése vidéki franchise-partnerek bevonásával.
A válság pozitívuma számára, hogy azok közül, akiknek gépkocsira van szükségük, sokan nem tudják megvásárolni. Számukra bérletet kínálnak, ami sokkal rugalmasabb a lízingnél. Míg korábban az autófinanszírozási kérelmek 90 százalékát befogadták a bankok, addigra mára ez az arány 60–70 százalékra esett vissza. Számos lízingcsoportnál pedig felfüggesztették a svájcifrank-alapú finanszírozást, a forintalapú viszont a jegybanki alapkamat emelése következében jelentősen drágul. Bár a kölcsönzőket is érinti a pénzügyi válság, a jelenlegi hitelfeltételek mellett a bérleti konstrukció versenyképesebb a banki finanszírozású autókkal szemben, és bérautóhoz sokkal könnyebb hozzájutni. „Vásárlásnál 10–30 százalékos önerőt kér a pénzintézet, míg a bérautónál nincs ilyen megkötés, és sokkal egyszerűbb kilépni a szerződésből is” – állítja. Hozzáteszi, hogy figyelembe véve a bérlethez kapcsolódó összes szolgáltatást, ez a konstrukció nem drágább, mint a lízing vagy a részletre történő vásárlás. Számos vállalkozás döntött amellett, hogy kivár az autóvásárlással, és az átmeneti időszakra autót bérel.
A vendéglős
A lecsökkent vásárlóerő egyik kárvallottja lesz a vendéglátás? Kece Mehmet Kemal, a Vígszínházzal szembeni Szeráj török étterem és gyorsétterem üzletvezetője és résztulajdonosa nem aggódik. Isztambulban esztergályos volt a most 43 esztendős férfi. 1995-ben egyik, már Magyarországon dolgozó barátja unszolására érkezett Budapestre, hogy vele együtt a józsefvárosi piacon kínálja a döner kebabot, a falafelt, a mézes lében tocsogó baklavát. Társaival 2000-ben költöztette vállalkozását a Nagykörútra. A mintegy 900 négyzetméteres, többek között pincéből, konyhából, kiszolgálóhelyiségből és a vendégeket két szinten fogadó étteremből álló ingatlant hárman tulajdonolják. Barátságban dolgoznak itt törökök és magyarok – mintegy 95 alkalmazott. Főként ebédidőben nagy a sor, de vacsorázni is rengetegen járnak a hajnali négyig nyitva tartó, 150 fő befogadására alkalmas helyre. Sok étteremmel ellentétben mindent helyben készítenek: a gőzölgő leveseket, a török pizzákat, a sis kebabot, a csirkéből vagy borjúból sütött gyrost, a vegetáriánusok szívét megdobbantó salátákat, a pörkölt bőrű pudingokat, a sült tejberizst és persze a baklavát is. A hagyományos üdítők választékát ugyancsak helyben készített sós joghurttal és török limonádéval egészítik ki.
„A magyarok szívesen ismerkednek más népek konyhájával, ezért is népszerű a hely” – mondja. Az étterem kedveltségéhez hozzájárul az is, hogy jó helyen található. A környékről érkezők sokat dolgoznak, és rengeteg közöttük a szingli. Ők nem szívesen áldoznak napi két órát arra, hogy bevásároljanak, főzzenek: az időt szórakozásra, kikapcsolódásra vagy munkára szánják. Inkább bemennek a tálcatologatós étterembe, ahol negyedóra alatt megvacsoráznak – ráadásul elérhető áron. Kemal szerint akkora adag húsért, amiért náluk körettel együtt 900 forint körüli összeget kell fizetni, máshol 1500–2000 forintot, sőt többet is elkérnek. Bár az élelmiszerár-robbanás szerencsére lecsengett, a vendéglátás szerinte megsínyli a gazdasági válság hatásait. Ám a jó helyen lévő, friss és finom ételeket gyorsan és elérhető áron kínáló éttermeknek továbbra is van jövőjük.
A kínai gyógyüzem
A kínai hagyományos gyógyászat egyik alapvető tanácsa: „ételed legyen a gyógyszered”. A kínai orvos enyhébb gyengélkedés esetén is sokkal szívesebben írja elő gyógynövények fogyasztását – tea, kapszula, étrend-kiegészítő vagy más formában –, mint gyógyszerét.
Dr. Chen Zhen, az orvostudományok kandidátusa kínai és nyugati orvosi diplomával egyaránt rendelkezik. 1988-ban járt nálunk először egy Kína és Magyarország közötti tudományos együttműködés keretében, majd a következő évben végleg le is telepedett Magyarországon. Dr. Chen Zhen európai orvosokat tanított az elmúlt közel húsz évben az akupunktúra és a gyógynövények használatára. Másokkal együtt előadásokat tartott, tanfolyamokat szervezett. Felesége munkatársa is: dr. Wang Fan, a gyógynövények szakértője 1992-ben követte párját Magyarországra. Megalapították a már másfél évtizede működő Oriental Herbs Kft.-t, amely azóta is gyorsan fejlődik. Termékeit Dr. Chen Patika néven forgalmazza.
„Sok növénynek van magyar megfelelője is, de számosat Kínából hozatunk” – meséli dr. Wang. Az évek során olyan nagy kereslet alakult ki a termékek iránt, hogy kis üzemükben lassan már nem tudták kielégíteni a megnövekedett igényeket.
Pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz. Hagyományos gyógynövények gyógyászati célú feldolgozására, valamint új készítmények kikísérletezésére és befejezésére 150 millió forintos európai uniós támogatásban részesültek. A beruházás az EU és a Magyar Köztársaság kormányának társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A cég tulajdonosai nem csak az egészség iránt elkötelezettek, hanem a környezetüket is védik: gáz helyett geotermikus energiával fűtik-hűtik a termelőüzemet, valamint a mellette álló irodaépületet és raktárt; ezzel költségeiket is jelentősen csökkentik.
A projekt nem csak azzal vívta ki a pályáztató elismerését, hogy a régió egyik legmodernebb üzeme készült el. Átvehették „Az egyenlő esélyekért” szakmai díjat, mert mintegy 50 munkavállalójuk tizede megváltozott munkaképességű.
Dr. Chen Zhen szerint a magyarországi fizetőképes kereslet csökkenése ellenére az emberek egyre inkább a tudatos táplálkozás felé fordulnak. Nem csak tájékozottságból, hanem mert tudják, hogy anyagilag (is) jobban járnak a megelőzéssel, mint ha kénytelenek betegállományba, végső esetben kórházba menni. Az Oriental Herbs piaci rést talált korszerű, megbízható minőségű, pénztárcakímélő termékeivel, nem kell aggódniuk a következő évek várható nehézségeitől – vallják a piac egyéb szereplői.
