A recesszió máris szedi áldozatait: leállítottak forgatásokat, elhalasztottak premiereket, bezártak részlegeket, jelentős elbocsátásokra került sor. Oroszország legnagyobb stúdiókomplexumában, a Moszfilmben az idei évre tervezett 89 filmből több mint huszat töröltek vagy elhalasztottak. A tíz vezető amerikai stúdió – amely a piaci bevételek 91 százalékát könyveli el – mindegyike „racionalizálta” működését és gyártását, általában 20-25 százalékkal csökkentették „filmtermelésüket”, s jövőre minimalizált programmal kezdik az évet.
Az idei évben legnagyobb bevételt elkönyvelő Warner Brothers Entertainment két független leányvállalatát, a Picturehouse-t és a Warner Independent Picturest zárta be, egy harmadiknál (New Line Cinema) pedig mérsékelte a kiadásokat. A Paramount is racionalizált, előbb megvált a Spielberg nevével is fémjelzett Dreamworkstől, majd jövőre halasztotta két slágerfilm – a The Soloist és a Defiance – bemutatóját. A költségek csökkentése érdekében az éves megjelenéseket 25-ről 20-ra csökkentették, hogy ezáltal is mérsékeljék a gyártási, reklámozási és egyéb költségeket.
Elapadt források
A filmmoguloknak a költségek csökkentésére minden okuk megvan. A Time Warner Inc.-nek (Warner Bros.) 9 százalékkal esett a harmadik negyedévi bevétele, a Walt Disney Co. bevételei 13 százalékkal mérséklődtek, a News Corp.-nál (20th Century Fox) pedig az említetteknél is nagyobb, 30 százalékos, amíg a Viacomnál (Paramount Pictures) 37 százalékos volt a visszaesés.
Hollywoodnak nem is a nézőszámmal és a bevételekkel, sokkal inkább a Wall Streettel van baja. Az idén eddig 550 filmet mutattak be az amerikai mozik, s úgy tűnik, hogy a 2008-as év ismét felülmúlja az előzőt, hiszen novemberig 8,46 milliárd dollár bevétel termelődött a jegyeladásokból, míg tavaly ugyanekkor 8,3 milliárdnál állt a számláló. Ezek az összegek azonban nem elegendők. Nem véletlen, hogy az elmúlt négy évben a bankok és pénzügyi alapok (Merrill Lynch, JP Morgan, Goldman Sachs) mintegy 15-18 milliárdnyi hitellel segítették a filmipart, s ezek a források most bedugultak. (Például a Merrill Lynch kezelésében lévő Melrose I alap, amely korábban 24 Paramount-film pénzügyi hátterét biztosította, egyik napról a másikra beszüntette a tevékenységét.)
Arab segítség
Az amerikai stúdióknak új tőke után kell nézniük, s elsősorban külföldön keresnek pénzügyi forrásokat. Jelentkezők máris akadtak, arab és ázsiai befektetők személyében. Oliver Stone már jórészt kínai pénzből forgatta a Bush elnökről szóló filmjét, az Abu Dhabi Media pedig bejelentette, hogy a következő öt évben egymilliárd dollárt invesztál amerikai filmekbe. A Warnertől levált Dreamworks 1,5 milliárd dolláros szerződést kötött új partnerével, az indiai milliárdos Anil Ambani vezette Reliance Big Entertainment cégcsoporttal, amelynek támogatásával Spielberg cége 35 filmet gyárt a következő öt évben.
A források biztosítása mellett a másik stratégiai kérdés a gyártási, reklám- és egyéb produkciós költségek drasztikus lefaragása. Az Egyesült Államokban 2000-ben 478, 2007-ben 631 filmet mutattak be, ez 32 százalékos növekedést jelent. Ezt a számot 2008-ban nem érik el, 2009-re pedig további tízszázalékos csökkenést jósolnak a bennfentesek. A válságot leginkább a független filmesek, a kis produkciós irodák és a nagy stúdiók kisebb részlegei sínylik meg igazán. Tevékenységüket átmenetileg akár fel is függeszthetik, mert ezek produkciói többnyire csak viszik a pénzt. A független filmeseknek fórumot adó Sundance fesztiválon például a tavaly bemutatott közel ötezer filmből mindössze ötről vélekedtek úgy a szakértők, hogy talán említésre méltó bevételt termel.
A kitörési pontot az évtized végétől a digitalizált technikával működő 3D-mozik (IMAX) tömeges üzembe állítása jelentheti. A válságot ezért sokan egy új kor hajnalaként emlegetik. Jeffrey Katzenberg, a Dreamworks animációs főnöke szerint a digitalizált mozi lesz a film harmadik nagy újítása. Úgy véli, az elsőt a húszas években a hangos-, a másodikat pedig a harmincas években a színes film megjelenése jelentette. „Most a 3D-s filmek elterjedése jelenti az újabb forradalmi változást” – nyilatkozta, s álláspontja megegyezik a filmipar moguljaiéval. Az öt legnagyobb filmstúdió (Walt Disney, Paramount, 20th Century Fox, Universal, Lions Gate) már korábban megegyezett, hogy közreműködnek a mozik digitalizálásában, s a legújabb hírek szerint a Warner Bros. és a Sony is kész csatlakozni. A tervek szerint 2011-ig a Digital Cinema Implementation Partners konzorciummal együttműködve mintegy húszezer mozit digitalizálnak az Egyesült Államokban és Kanadában.
Az átállásra Hollywood máris gőzerővel készül. Jelenleg mintegy harminc 3D-s filmet vontak be a gyártásba, de a Forbes szerint ezeket 2009-ben csak 5200 mozi lesz képes befogadni. Az arány azonban az évtized végétől megváltozik az új technológia javára, s ez kényszerítő erővel hat majd a mozitulajdonosokra is, hiszen a tervek szerint 2010-ben a filmkínálat 20-25 százaléka már 3D-s filmekből áll.
Online vonzás
Hollywoodnak elemi érdeke a minél gyorsabb átállás, mert a becslések szerint az új technológiával évente hárommilliárd dollárt lehetne megspórolni a költségek és a terjesztés terén, ugyanakkor a váltás vélhetőleg jelentősen felpezsdítené a filmipart. Jövőre elsőként a Walt Disney Studios jelentkezik 3D-s filmekkel, s a következő három évben 17 térhatású (elsősorban animációs) alkotással áll elő.
További kitörési pontnak ígérkezik a filmipar számára a videójátékok piaca, amely a válság ellenére nyolcszázalékos növekedést produkált a harmadik negyedévben, s azok a stúdiók, amelyek újdonságaikat videójáték formájában is megjelentették (például a Quantum csendjét), jelentős bevételeket könyvelhettek el a piacon. Nagy lehetőségeket kínál az internet is. Szakértők véleménye szerint a jövőben számos filmes produkciót egyenesen a világhálóra visznek fel.
Minőségi javulás
Michael Ohoven, többek közt a Capote producere szerint a mostani recesszió arra is jó, hogy „kitakarítsa” a filmes szakmai műhelyeket. Úgy véli, a gyenge produkciók és vállalatok eltűnnek, s csak az erősek maradnak életben, emiatt Hollywoodban a jövőben kevesebb, de a jelenlegi átlagnál sokkal jobb filmeket és tévéműsorokat készítenek majd. Ugyanezt vallja John Fithian, a filmszínház-tulajdonosok országos egyesületének elnöke is, aki szerint a történelem világosan mutatja, hogy recessziós időkben a filmüzlet mindig összekapja magát. A szakember hangsúlyozta: meg kell újítani az üzletágat, jó filmeket kell csinálni, s akkor az emberek eljönnek a mozikba.
