A törvényjavaslatot az MSZP 188 jelen lévő képviselője, valamint Lengyel Zoltán MDF-es és Gyenesei István független képviselő, önkormányzati miniszter támogatta. Nemmel szavazott a Fidesz jelen lévő 134, a KDNP 23, az SZDSZ 17, az MDF 7 képviselője és 3 független honatya.
Hiányzott a szavazásról négy fideszes képviselő: Horváth Zsolt, Nyitrai András, Ódor Ferenc, és Zombor Gábor, az MDF-ből Csapody Miklós és Dávid Ibolya, aki a parlament számítógépes rendszere szerint igazoltan volt távol. Ugyanezen ok miatt nem voksolt Kovács Kálmán (SZDSZ). Párttársa, Világosi Gábor szintén nem szavazott, miután éppen az ülést vezette. Szintén távol maradt a szavazástól Vas János független honatya.
Fotó: MTI
A Fidesz nem bünteti meg hiányzó képviselőit, mert nem rajtuk múlott a törvényjavaslat elfogadása – mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója az MTI-nek. Hozzátette: helytelenítik, hogy a négy képviselő hiányzott, de az ő plusz négy szavazatukkal sem tudta volna a Fidesz-frakció az akaratát érvényesíteni.
Mol: rossz üzenet
A Robin Hood-adó rossz üzenet a mostani és majdani befektetők felé, mivel 50 százalékos társaságiadó-emelést jelent az energiaszektorban – derült ki a Mol hétfői közleményéből. A Mol szerint az új adó „rövidlátó, és fenyegetően hat mind a mostani, mind a majdani befektetőkre”, valamint diszkriminálja a magas színvonalon működő vállalatokat. Továbbá indokolatlanul versenyhátrányba hozza a hazai cégeket regionális versenytársaikhoz képest.
Egészen a szavazásig bizonytalan volt a Robin Hood-adó elfogadása, mivel az MSZP-n kívül minden párt előre jelezte, hogy nemmel voksol majd. Így a törvényjavaslat elfogadása azon múlt, hányan hiányoznak az ellenzéki padsorokból. Az indítvány elfogadásához ugyanis a jelenlévők ötven plusz egy százalékának a szavazata kellett.
Az októbertől bevezetett új távhő-támogatási rendszert az idén még finanszírozza az elfogadott költségvetés, a tervek szerint jövőre azonban már a Robin Hood-adóból befolyt bevételből fizetik.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat alapján az energiaellátó és -kereskedő cégeknek nyolcszázalékos jövedelemadót kellene fizetniük jövőre, amelyből a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár. A forrást csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni.
