Összesen 4500 nyomda működik Magyarországon, a többség 10 főnél kevesebb, de sokszor csak egy-két alkalmazottal. Összesen tizenöt igazán nagynak számító, vagyis 100 főnél többet alkalmazó nyomdát tartanak számon – meséli Balog Miklós, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke, aki maga is egy tízfős nyomdát vezet Gyulán az öntapadós címkéket nyomtató, évi százhúsz millió forintos forgalmú Print Capex Kft. Royal Nyomda tulajdonos-ügyvezetőjeként. „Az új piaci szereplő, új versenytárs nyilván külföldi megrendeléseket fog majd elsősorban teljesíteni, hiszen a nyomdaiparban itthon – mint Európában másutt is – túltermelés van” – mondta az új beruházás várható hatásáról. Hozzátette, hogy aggodalomra csak akkor van ok, ha egy-egy új piaci szereplő esetleg „árletörő” módszerrel akar érvényesülni. „Magyarországon többnyire jellemző az offset nyomtatás, amely főleg könyvek, prospektusok készítésére alkalmas. Jellemző, hogy a nagyobb nyomdák főleg exportra dolgoznak, a kicsik inkább a környékbeli megrendeléseket látják el, főleg a rövid határidős, kisebb példányszámú munkákat kapják.”
Digitálisan, olcsóbban
A nyomdák között vannak teljesen digitális nyomtatásra specializálódó vállalkozások is, főleg a kisebbek között. Ezek elsősorban a személyre szóló (például direktmarketing-anyagok), alacsonyabb példányszámú és a gyorsan változó adathalmazzal dolgozó termékeket gyártják. Ez a technológia nagy példányszámú sajtótermékek, könyvek készítésére nem alkalmas, viszont a nagyon drága, nagy nyomdagépekhez képest jóval alacsonyabb árnak köszönhetően elérhető a kisebb vállalkozások számára is. Ilyen például az új izlandi vállalathoz hasonlóan váci székhelyű Kucsák Könyvkötészet és Nyomda.
A 200 éves épületben könyvkötészet 35 éve, nyomda 15 éve működik, főleg a 3000–5000 példányszámú könyvekből él meg a vállalkozás, de meghívókat, kisebb katalógusokat is nyomtatnak, és igyekeznek a munkafolyamat minél nagyobb részét, például a kiadványszerkesztést is elvállalni. „A digitális nyomtatás négyszer olcsóbb: míg a hagyományos offset nyomdagéppel 40 000 forintba kerül 100 meghívó elkészítése, ugyanez digitalis nyomtatással csak 10 000 forintba kerül, mondta az Üzlet & Sikernek Kucsák Gábor, a cég vezetője. Hozzátette, hogy a Vácott most működő nyolc kisebb nyomda nagyon jól megfér egymással, sőt időnként kisegítik egymást, de azzal kapcsolatban egyelőre bizonytalanok, hogyan befolyásolja majd a keresletet az új, hatalmas teljesítményű nyomda megjelenése Vácott. Mint mondta, mindenfélét hallani a városban, de a legtöbben arra számítanak, hogy nagy példányszámú, színes magazinok készülnek majd az új gépeken.
Várakozó szakma
Egyelőre nem tudni, mit fognak a hatalmas váci nyomdában nyomtatni – összegzi a jelenlegi helyzetet Tolnai László, a kéthavonta megjelenő Print & Publishing című nyomdaipari szaklapot kiadó, azonos nevű kft. ügyvezető igazgatója. „Az új nyomda várhatóan nem jelent új versenytársat a kisebb és közepes méretű nyomdáknak, mert más ügyfélkörnek dolgoznak: a kisebbek általában a kisebb példányszámú és terjedelmű, sokszor a személyre szóló anyagok nyomtatására specializálódnak. A nagy nyomdáknak a nagy teljesítményű, drága gépekkel akkor éri meg dolgozni, ha folyamatosan tudnak termelni.” Fontos tényezőként említette a szállítás idejét is: ma már az online termékekkel versenyezve a nyomtatott hetilapok igyekeznek a lehető legkésőbbre hagyni a nyomtatást, hogy a lehető legfrissebb információval jelenhessenek meg. A nyomdaipari piacon túltermelési válság van, nem tudni, ilyen körülmények között mennyire lehet sikeres az új nyomda, mert az új gépekre fordított befektetés akkor térül meg, ha azok folyamatosan „mennek”. Tolnai László azért elismerte, hogy az árak alakításával az Infopress nagy valószínűséggel be tud majd „zavarni” a piac működésébe.
globalizálódó piac
Sok nagy, külföldi kiadó az országhatáron túl – Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában – nyomtatja Magyarországon forgalmazott termékeit az alacsonyabb forgalmi adó miatt, vagy azért, mert a például a Lengyelországban létrehozott, hatalmas központi nyomdákkal gazdaságosabban tudnak termelni. Az elmúlt 15 évben jelentősen nőtt Magyarországon a nyomdaipari termelés: főleg a könyvek, prospektusok száma emelkedett. A túlnyomórészt importpapírból dolgozó magyarországi nyomdaipar az európai átlaghoz hasonlóan a GDP körülbelül 2%-át teljesítik. A nyomdaipar 5–10%-ban termel exportra, az import aránya ennél valamivel nagyobb. A távol-keleti nyomdák is óriási konkurenciát jelentenek a nyomdaiparban – és ez egy nagyon munkaerő-intenzív iparág –, az olcsó munkaerő miatt Magyarországon is kaphatók olyan könyvek, amelyeket például Kínában nyomtattak. A magas szállítási költségek miatt természetesen csak a nagy tömegben nyomtatott termékeknél éri meg távoli országokba küldeni a nyomtatandó anyagokat.
(Forrás: Nyomda- és Papíripari Szövetség)
Az új váci nyomda tulajdonosai szerint a cég a legmodernebb technológia alkalmazásával akar majd élen járni, saját állításuk szerint remek szakmai lehetőséget biztosítva ezzel a nagyon jól képzett magyarországi szakembereknek, és az eddiginél is magasabb minőségű termékeket készülnek a piacra dobni.